Ha egy országnak se volt gyarmatbirodalma, se kiapadhatatlan ásványkincsei nincsenek, nem sok esélye van arra, hogy a világ legerősebb országai közé emelkedjen. Dél-Korea alig nagyobb, mint Magyarország, és 2020-ban a világ 12. legerősebb gazdasága lett. Olyan európai országokat előz, mint Spanyolország, Hollandia és Svájc.

Kicsi a won, de erős

A Koreai-félsziget déli részén található csücskön ötször annyian élnek, mint Magyarországon, az elektro-, felhasználói-, és kütyüvonal nagyon erős, de még így is jelentős a készpénzhasználat.

A koreai fizetőeszköz, a won, az erős gazdaság ellenére eléggé alulértékelt, ezért rendszeresen felmerül, hogy átértékeljék a valutát. A másik megoldás, hogy egyre nagyobb címletű bankjegyeket kezdjenek nyomtatni. Az utóbbira legutóbb 2009-ben volt példa, amikor a kizárólagos hatáskörrel rendelkező Koreai Bank 50 ezer wonost kezdett nyomtatni.

Nullákkal osztani

Hogy a wonon ilyen sok nulla van, egyáltalán nem jelenti azt, hogy az ország lakói szegények lennének. A koreai keresetekből pont ugyanannyi luxusárut lehet vásárolni, mint az Egyesült Államokban. De akkor miért a sok nulla?

A jelenségre Korea történelme ad magyarázatot. Az országot egy hosszú császárkort követően a múlt században japánok szállták meg, majd a szovjet és amerikai érdekszférára osztott világ egyik emblematikus aktusaként Korea is két ország lett. Észak-Koreához hasonlóan a Koreai Köztársaság is a világ egyik legszegényebb országaként indult.

Amilyen elszigeteltségben éltek hosszú évszázadokon át, Dél-Korea ezt követően hatalmas elánnal nyitott a világ felé. A világpiacot az elmúlt évtizedekben koreai elektronikus eszközök, telekommunikációs berendezések, autóalkatrészek árasztották el, Szöul 58 különleges kereskedelmi egyezményt kötött, és ennek az exportorientált gazdaságnak köszönhetően az ország felemelkedett.

Kint is bent is

Ez az óriási exportkitettség a fő oka annak, hogy a koreai fizetőeszköz, a won igencsak alulértékelt. A kilencvenes években egy dollár 800 wont ért, a koreai pénz ekkor volt a legerősebb, majd a rugalmas árfolyampolitika következtében nagyot romlott az amerikai valutához képest. A koreai gazdaságpolitika ugyanis spekulál, hogy versenyben tartsa az exportáló koreai cégeket.

A 2008-as gazdasági világválság idején megmutatkozott ennek az előnye, bár a won elérte a mélypontot, de az ország a kínai és a távol-keleti fellendülésnek köszönhetően gyorsan ki tudott evickélni a gödörből.

Attól is függ

A won szinte mindenre érzékenyen reagál. Ha a térség valamelyik országában kicsit feszültebbé válik a helyzet, mint például a kínai-amerikai kereskedelmi háború kitörésekor, a befektetők elfordulnak a wontól. Amikor viszont például a 2014-ben Xi Jinping kínai elnök a történelemben először Phenjan helyett Szöullal kezdte a diplomáciai körútját, miközben az amerikai-kínai kapcsolatok is stabilak voltak, megerősödött a won.

Nagy testvérek

A won hat címletben létezik az ezrestől az 50 ezresig. A barnás, aranysárgás színű 50 000 ezres címletű bankjegy nemcsak a nagy váltószám miatt érdekes, hanem mert az első Korea történelmében, amelyen női arckép látható.

Sin Saimdang 500 évvel ezelőtt élt, és a koreai kultúra páratlan alakja. Költő, festő és ami miatt egy róla elnevezett díjat is minden évben kiosztanak, hogy emellett hét gyereket nevelt fel egyedül. Egy fiából Korea legnagyobb államférfija vált.