Ránk köszöntött a digitális világ, az elmúlt években szinte berobbantak a digitális fizetési technológiák. A vásárlások és az üzletek jelentős része már az online térben zajlik, ahol újabb és újabb fizetési és azonosítási megoldások állnak rendelkezésre, amelyek feleslegessé teszik a bankjegyeket.

A svéd modell

A pénz jövője a digitalitás, állapította meg a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet 2020-ban. Svédország erre a legjobb példa, ahol a totális készpénz mentesség felé fordultak.

Stockholmban a metrón vagy a buszokon már nem is lehet így fizetni, néhány svéd bank pedig a készpénzes betéteket sem fogadja el. Az országban a pénzügyi tranzakciók alig csak 15 százaléka történik kézzel fogható pénzzel, hovatovább az elmúlt tíz évben a készpénz nélküli forgalom aránya a világon mindenhol megduplázódott.

Angliából indult a világ meghódítására

A papír anyagú pénz több száz éves egyeduralmának tehát lassan vége, és ez abból a szempontból nagyon is érthető, hogy amióta a dollár árfolyamát 1933-ban elválasztották az aranytól, miközben a dollár lett a világ első számú valutája, a bankjegy valójában pusztán egy papírszerződéssé változott.

Mindezek ellenére vannak olyanok, akik ragaszkodnak a papír anyagú pénzhez, a világ országai pedig újabb és újabb bankjegyeket hoznak forgalomba. Az újonnan forgalomba hozott bankók között rengeteg a különleges tervezésű, nem véletlen, hogy ezek közül minden évben megválasztják a legszebbet.

Szenvedélyük a pénz

A Nemzetközi Bankjegy Társaság 2000 fős tagsága 90 országból származik, akik között magyarok is vannak. A tagság elsősorban szenvedélyes gyűjtőkből áll. Ők a numizmatikának a papírpénzes ágát képviselik, és minden évben szavaznak arról, hogy az adott évben forgalomba hozott új pénzekből, melyik legyen az év bankjegye.

Egy papírpénz, vagy ma már inkább műanyagból készült bankjegy akkor kerül versenybe, ha egy tag benevezi. Mi olyan különleges egy papírpénzen?

A gyűjtők esztétikai, a biztonságtechnológiai szempontból, illetve az ötletes dizájn alapján jelölnek.

Az alapító

A 2020-ban újonnan forgalomba hozott bankjegyekkel kapcsolatos szavazás az idén január végén lezárult, de hogy melyik lett az idei legszebb, legbiztonságosabb, legegyedibb, azt majd csak a társaság következő találkozóján fogják kihirdetni.

A Nemzetközi Bankjegy Társaságot Colin Narbeth 1961-ben alapította. A férfi 2020-ban, 90 évesen hunyt el, ezért ez lesz az első olyan eredményhirdetés, amit már nem követhet figyelemmel. Narbeth már fiatalkorában szenvedélyes gyűjtő volt, bélyegektől kezdve gyufásdobozokon át bankjegyekig sok mindennel foglalkozott.

Edukálnak és segítenek

Később számos könyvet is megjelentetett a bélyeggyűjtésről, az érme és papírpénzgyűjtésről, vagy éppen a kötvényekről. Amikor 1961-ben elhatározta, hogy a szervezetet megalapítja, Dr. Walter Loebbel csak ketten voltak, de alig egy év alatt a tagság kétszáz fősre duzzadt.

A társaság számos oktatási segédanyagot, katológusokat adott ki az évek során, és a társaság kiadásában jelenik meg a bankjegygyűjtők legfontosabb folyóirata is.

Ezek a bankjegygyűjtők ismerik a legjobban annak lélektanát, hogy mi szeretnivaló van a papír anyagú pénzeken. Stefano Poddi, az IBNS egyik szakértője úgy látja, hogy a gyűjtők egyik része a saját országuk pénzeit részesíti előnyben, és a saját országuk történelmének és hagyományainak megismerése miatt fordulnak a pénztörténet felé.

Miért szereti valaki a bankjegyeket?

Vannak olyanok is, akik a világ összes tájáról gyűjtenek pénzeket. Az ő érdeklődésüket egy-egy papírpénz szépsége, különleges grafikája kelti fel. Vannak olyanok, akik a papírpénzen feltüntetett szimbólumok, jelképek alapján igyekeznek megismerni az idegen ország kultúráját. Aztán vannak, akik a papírpénzre rajzolt emberek, állatok, vagy a rajta szereplő műtárgyak szerint válogatnak.

A gyűjtőknek is megvan a véleményük az elektronikus fizetésről. A szervezet egyik titkára, David White szerint például habár számos tranzakciót ma már elektronikusan hajtanak végre, a bankjegyek, a készpénz még egy ideig velünk lesz.

Léteznek becslések arra, hogy hány éve lehet még hátra a papírpénznek. “Általánosságban elmondható, hogy azok a dolgok, amik régóta körülvesznek minket, valószínűleg sokkal tovább fennmaradnak, ezzel szemben az újabb keletű dolgok nem sokáig maradnak velünk”. Jim Holt, népszerű filozófus J. Richard Gott III asztrofizikusra hivatkozva azt vallja, hogy mindennek meg lehet becsülni az időtartamát. Sokat sejtet, hogy a papírpénz az emberiség történetéhez képest szinte fiatalnak mondható.

Pár év, vagy rengeteg?

A tétel alapja, a kopernikuszi elv, hogy nem vagyunk különlegesek, ezért bármiről is van szó, valószínűtlen, hogy az adott dolgot a létezésének kezdetén vagy a legvégén figyeljük meg. Holték szerint így 95 százalékos biztonsággal kijelenthető, egy bizonyos dolog nem fogja megérni 39 x n évet, de legalább 1/39 x n évig fennmarad.

A bankjegyek a 17. században terjedtek el Európában, tehát durván 350 éve, azaz a mostani formájában még 8-9 évig valószínűleg velünk maradnak, de 13650 éven belül biztosan eltűnnek. És erre akár fogadni is lehet.