Bár a közeljövőben a mindennapi forgalomból teljesen eltűnhet a készpénz, minden évben új és újabb bankjegyeket hoznak forgalomba világszerte. A régi papírpénzekhez képest a mostani pénzek azonban már inkább valami hightech kütyünek tűnnek.

Egyre kevesebb pénz készül ténylegesen papírból, a bankjegyek alapanyaga ma már valamilyen műanyag, mégis, az emberek hagyományos papírpénzként tekintenek a készpénzre. A mai bankjegyek formavilága, tervezése és kialakítása azonban igyekszik a 21. századi szempontoknak megfelelni. A pénzhamisítás ellen például olyan fejlett és precíz biztonsági megoldásokat alkalmaznak, amik szinte lehetetlenné teszik a hamisítást.

Új trendek

Az elmúlt években forgalomba hozott bankjegyek közül egyre több szakít a hagyományos kialakítással, és a horizontális rajzolat helyett átálltak az álló dizájnra. Ennek a trendnek a létjogosultságát mi sem mutatja jobban, minthogy 2016 óta kizárólag vertikális felépítésű bankjegy tudott nyerni az év bankjegye versenyen. Így van ez az idén is: Mexikó 100 pesósa is álló rajzolatú.

Mielőtt a tavaly novemberben forgalomba hozott 100 pesósról szót ejtenénk, meg kell jegyeznünk, hogy a 2020-as versenyre nevezett bankjegyek között kezdetben a szintén tavaly novemberben kibocsátott 1000 pesóst tüntették fel, erről az Otpedia oldalán írtunk, végül azonban a 100-as került ki győztesen. Mindkét bankjegyet a Banco de Mexico bocsátotta ki, és mind a kettő a 2018-ban bevezetett G-sorozatba illeszkedik, aminek keretében az összes mexikói papírpénz megújult.

Nőket állítanak példaképnek

A 100 pesós bankjegy az ezressel szemben nem zöldes szürkés, hanem vöröses árnyalatú, a háttérben kék, arany és zöld színű lenyomatokkal.

A polimer, 65-132 milliméteres méretű 100 pesós a mexikói pénznyomtatás történetében először követi az álló formátumot, de nemcsak ennek a nemzetközi trendnek, hanem annak is megfelel, ami egyre inkább női történelmi alakokat állítja az előtérbe. Sor Juana Inés Mexikó kulturális örökségének az egyik legfontosabb alakja, amit az is mutat, hogy arcképe 1970 óta nem hiányozhat a helyi bankjegyekről.

Az ország legfontosabb költője

Sor Juana Inés a 17. században élt költő, kimagasló műveltsége miatt a királyi udvarban is megfordult, majd apáca lett. Pestises betegek gyógyítása közben ő maga is beteg lett, és fiatalon, 47 évesen meghalt.

A nő mögött a Antiguo Colegio de San Ildefonso főterasza látható. Az épület jezsuita bentlakásos iskola volt, ma már múzeum Mexikóvárosban.

Egyedülálló rezervátum

A bankjegy hátoldalán a természetvédelem fontosságát hangsúlyozva egy pompás királylepke látható. Ez a rovar az egyik legkülönlegesebb a világon, ugyanis bár szinte mindenhol megtalálható, de novembertől márciusig kizárólag Mexikóban, egy 150 négyzetméteres területen telel. A területet az UNESCO és Mexikó bioszféra rezervátummá nyilvánította.

A lepkék csak néhány hónapig élnek, ezért az olykor 5000 kilométerre lévő telelőhelyre már “egy másik generáció tér vissza ugyanazon az útvonalon, mint amelyiken a korábbi elindult”.

A fejlett biztonsági megoldások közül a legérdekesebb a pénzen egy kis ablak, ami mindkét oldalra átláthatóságot biztosít.

Milyen társaság?

A Nemzetközi Bankjegy Társaság 90 országban van jelen, közel kétezer tagja van, köztük néhány magyar is. A tagok a numizmatika egyik ágát, a papírpénzgyűjtőket képviselik. Ők minden évben összeülnek, és megszavazzák, hogy az előző évben forgalomba hozott új pénzekből, melyik legyen az év bankjegye.

Ahhoz, hogy egy bankjegy a verseny szabályainak megfeleljen, az kell, hogy az adott évben hozzák forgalomba, és legalább három szempontból kiemelkedjen a többi közül. A pénzjegy rajzolatának művészi kivitelezése és a fantáziadús tervezés mellett a zsűri azt is figyelembe veszi a döntésnél, hogy milyen biztonsági elemekkel védik a pénzhamisítás ellen.