Bárkivel előfordulhatott már, hogy mondjuk a mobiltelefont 90 fokkal el kellett forgatnia ahhoz, hogy átláthatóbb és könnyebb legyen a használata. Ugyanezt az elvet próbálták átültetni bankjegyforgalmi gyakorlatba is tíz éve a Dowling Duncan tervezőstúdiónál, amikor kísérletet tettek arra, hogy az amerikai dollárt a mindenki által ismert horizontális koreográfiából átforgassák vertikálissá.
Azt figyelték meg ugyanis, hogy az ember, főleg, ha automatából veszi ki a pénzt, vagy éppen automatába fizet be, alapvetően hosszában fogja, használja a bankjegyeket, ezért azt javasolták, hogy a dollár rajzolását forgassák el 90 fokkal. Bár az amerikai kezdeményezés végül elbukott, maga a gondolat számos országban elterjedt.
Srí Lankában például már 1979-ben elforgatták a bankjegyek egyik oldalát, majd Bermuda, a Zöld-foki-szigetek, Izrael, Svájc és Venezuela is vertikális bankjegyeket vezetett be, bár van, ahol inkább visszacsinálták az egészet.
Kanada korábban is híres volt a bankjegyeivel kapcsolatos forradalmi újításokról, például a műanyag bankjegyekkel, de 2018-ban aztán nemcsak technológiai, hanem haladó emberi jogi szempontokat is figyelembe véve hozták forgalomba az új tíz dolláros bankjegyet.
Tőlünk sem idegen az álló tájolású bankjegy, az első magyarországi papír alapú fizetőeszköz, a gulden (1800) is ilyen volt
Technikailag szupertrendi
A bankjegyre függőlegesen felrajzolt ismertető elemek, köztük Viola (!) Desmond lilás árnyalatot kapott, ami lidérces fénybe burkolja a pénzt, ezzel is kiemelve különlegességét. A technika azonban nem minden, XXI. század ugyanis Kanadában elsősorban az emberi jogoké.
A bankjegy elülső oldalán Viola Desmond portréja látható. Viola Desmond színes bőrű üzletasszony volt, aki akkor vált emberi jogi ikonná, amikor 1946-ban nem volt hajlandó önként távozni egy mozi kizárólag fehérek számára fenntartott nézőteréről. Desmond Halifaxon utazott keresztül, amikor az autója lerobbant, ő pedig amíg a kocsit javították, beült egy moziba. A nézőtéren nem az erkélyre kért jegyet, hanem le, hogy jobban lásson. A pénztáros nem volt hajlandó lenti jegyet adni neki, mert az fehérek számára volt fenntartva.
“Elnézést, de nem szabad jegyet eladnom a magukfajtáknak.”
Ezt a pénztáros mondta Viola Desmondnak, aki ezután végképp ragaszkodott ahhoz, hogy lentre üljön, és így történt, hogy faképnél hagyva a pénztárost, beült a félházas mozi lenti nézőterére. A pénztáros utánament, majd miután Desmond a további követelőzéseire sem reagált, elrohant az igazgatóért. Az igazgató vehemens ember lehetett, de neki is csak egy rendőrrel együtt sikerült Desmondot kicipelnie az épületből. Viola Desmondot aznap éjszakára letartóztatták, majd pénzbüntetésre ítélték.
A díjnyertes kanadai tízdolláros
Ellenállása nem volt hiábavaló
A történet a nő számára nem happy enddel zárult, hiába fellebbezett, elutasították, végül átköltözött az USA-ba, ahol 51 évesen meghalt. Kanadában viszont az esete felhívta a figyelmet a szegregációra, amit 1954-ben töröltek el Új-Skóciában. Viola Desmond 2010-ben posztumusz kegyelmet kapott, és a tartomány is bocsánatot kért tőle.
Viola Desmond az első civil, akit Kanadában bankjegyre nyomtattak, előtte György király, II. Erzsébet, valamint az első kanadai miniszterelnök, John A. Macdonald szerepeltek a tízdolláros előrajzon.
A függőleges rajzolatot azért találták ki, hogy a nő portréja kényelmesen elférjen rajta, mondta a kanadai nemzeti bank szóvivője a Quartznak.
A tízdolláros bankjegy másik oldala tovább erősíti az emberi jogi üzenetet. A pénz hátoldalának tetején egy indiános madártoll látható, alatta pedig a winnipegi Emberi Jogi Múzeum üvegtáblás épülete rajzolódik ki. Az üzenet világos. Ezt értékelhették 2019-ben azon a bankjegy szépségversenyen is, amelyen a kanadai tízdolláros győzött bankóriválisaival szemben.
Érdekesnek találtad? Ha tetszett, nyomj a gombra!
0
