A-tól Pénzig

Cikk illusztráció

Hogyan került Lenin egy részvény hátoldalára?

Publikálva – 2020.04.01. Olvasási idő – 6 perc
0

Rendesen meglepődhettek a fenti Lenin-képnek a leakasztásánál azok, akik egy 170 éves részvényt találtak a kép hátoldalán. A szocializmus első évtizedeiben mindennaposak voltak a hivatalok falain lógó Lenin-képek, amelyek közül nem egyet a világháborút követő papírhiány miatti muszájból egyszer már felhasznált papírra nyomtattak. Ezt például az értéktelennek vélt részvény hátoldalára.

Ha egy üzlet beindul

Az OTP Bank Pénzügytörténeti Gyűjtemény tulajdonában lévő részvény az Esztergomi Takarékpénztár első 50 pengő forintos, névre szóló részvénye volt, és 1844-ben készült. Ilyenből összesen 300-at „dobtak a piacra”.

esztergomi takarékpénztár részvény.jpg

Ezt az érdekes darabot nem csak a hátoldalon található Lenin-portré teszi egyedivé. Vlagyimir Iljics Lenin a nagy októberi szocialista forradalom, majd utána a bolsevik hatalomátvétel fontos szereplője, de szinte semmiben sem hasonlít az Esztergomi Takarékpénztár ötletgazdájának, Fáy Andrásnak a karakteréhez, aki a maga területén amúgy szintén forradalmárként alapította az első takarékpénztárat Pesten.

lenin 1.jpg

Száz évvel a kibocsájtás után a részvény hátoldalára Lenin arcmása került

OTP Bank Pénzügytörténeti Gyűjtemény

Bár az Esztergomi Takarékpénztár alapító okiratban világosak a célok: „A társaság czélja: Pénzt kamatra elfogadni és kamat mellett kölcsönadni, mely czélját az 53. ij-ban felsorolt üzletágak gyakorlásával valósítja meg”, közismert, hogy a nagy elődhöz, Fáyhoz hasonlóan az Esztergomi Takarékpénztár alapítóinak célja is a szegények segítése is volt.

Leninnek is tetszene talán?

Reusz József, az Esztergomi Takarékpénztárról írt könyvében írja, hogy az intézmény „ama humanitárius iránynyal sem kívánt szakítani, erre mutat az, hogy 1844-ben kiadott alapszabályai mottojául XVI. Gergely pápa következő nyilatkozatát nyomatta le: »Korántsem kell ezen egyletekben csupán a belőlük eredő anyagi hasznot tekinteni, hanem szemügyre szükség venni leginkább azokat, melyek a vallásosságra és erkölcsiségre háromlandanak. A nép nem vesztegetvén többé pénzét vasárnapokon és ünnepeken játékra és ivásra, kellőbben fogja e napokat megszentelni; a gyermekek jó példát, nyerendenek szülőiktől; a becsületes mester-ember nem lesz segedelem nélkül a nyomor napjaiban; a bűnesetek száma kevesedni fog, mert az éhség és nyomor visz számtalant a kihágásra. Isten ki maga a szeretet, áldásával kisérendi ezen szent intézetet, és ő, a minden jónak kútfeje, a legjobb eredményeket eszközlendi általuk«.

Az alapítók

Nitter Ferencz és Deiniger Ferencz kereskedők voltak az Esztergomi Takarékpénztár első igazgatói, de Frey Vilmos is sokat szorgoskodott az alapításnál, ahogy Meszéna János városi kapitány és Manily György érsek-uradalmi mérnök is. Az első 300 részvényt 163 részvényes foglalta le, a takarékpénztár 1845 jan. 1-én megnyithatott. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc válságba sodorta a pénzintézetet a magyar papírpénz elértéktelenedése miatt, de átvészelték a korszakot, sőt 1866-ban az alaptőkét 60 000 forintra emelték. Az 1870-es években már 2 x 200 forintot fizettek egy részvényért.

esztergomi takarékpénztár lőrincz utca.jpg

A takarékpénztár végleges székhelyét érdekes kacskaringó után találták meg: a takarékpénztárat kezdetben Frey Vilmos - ma a Kossuth utcában található - házában rendezték be, majd a Széchenyi téren béreltek helyiségeket. 1852-ben 5105 forintért a Szkaliczky-házat vásárolták meg, de már „1859. április 21-én elhatározták, hogy a Nagy piacon fekvő és e térrel párhuzamos Buda utczáig kiépített, tehát két utczára nyíló homlokzattal bíró Hunkár házat 23 000 forinton megveszik.” A Hild József tervei alapján, Prokopp János helyi építész keze alatt épült székhelyet 1862-ben adták át.

„A romantikus stílusban épült reprezentatív emeletes ház jelentőségét az is növelte, hogy a boltok és a takarékpénztári üzleti székház mellett, már az első évtől, olyan jelentős társadalmi csoportoknak is helyet adott, mint a Katolikus Legényegylet és a Kaszinó.”

esztergomi takarékpénztár.jpg

Az Esztergomi Takarékpénztár 1862-ben átadott épülete ma

Esztergom is részesült a takarékpénztár felvirágzásából: „hazafias nemzeti, művelődési, vallásos és tanügyi, stb. czélokra, továbbá jótékonyságra 180 000 koronánál többet adott ki, ezenfelül az esztergomi közkórház sebészeti pavillonját, ajándékkép, 50 éves jubileuma alkalmából, 40 ezer korona költséggel felépíttette”.

Egy kézfogásra a királytól

A gyűjteménybe került 50 ezüst forintos részvénynek Koperniczky István, a takarékpénztár egyik elnöke lett az első tulajdonosa. Szerencsére megemlékezik róla a történetírás. Végigjárta a katolikus hierarchiát, pap, kanonok, apát is volt, és szerencsés papi diakónusként részt vehetett Ferenc József 1867-es megkoronázásán is.

Szerző:

OTPédia

Források:

Esztergom.hu, Arcanum, Hungaricana

Érdekesnek találtad? Ha tetszett, nyomj a gombra!

0
Publikálva – 2020.04.01.
Hogyan került Lenin egy részvény hátoldalára?
0