A-tól Pénzig

Cikk illusztráció

Az eltévedt részvény, ami két évtizedet is átaludt

Publikálva – 2020.05.11. Olvasási idő – 6 perc
0

Rémhírekkel is megpróbálták tönkretenni Bács-Kiskun megye egyik takarékpénztárát a 30-as években, de eredménytelenül. Bemutatjuk a Félegyházi Takarékpénztár koronás részvényét, ami átaludta a pengős korszakot.

Ma sem túl jó ötlet bankcsőddel kapcsolatos rémhíreket terjeszteni nagy nyilvánosság előtt, de 1931-ben Kiskunfélegyházán ez valahogy mégis bejött egy férfinak, a 85 éves Szabó Bélának. Szabónak 150 ezer koronával tartozott a Félegyházi Takarékpénztár Rt., amit hiába követelt, ezért a férfi az egyik nap kiállt a város nagy piacterére azt kiabálva, hogy a pénzintézet, illetve ahogy helyben hívták, az öreg, fizetésképtelen.

A bejelentést követően „a kisgazdák, az iparosok, a tisztviselők, kereskedők megrohanták a takarékpénztárt és a betétjeiket követelték”, számolt be az esetről a Kis Újság. Az eset külön érdekessége, hogy Szabó előtte évtizedekig a Félegyházi Takarékpénztár Rt. igazgatóságának tagja volt.

kiskunfélegyháza anno 2.jpg

Malacuk volt

A világválságban meggyengült bankrendszer amúgy nem volt fizetésképtelen, de azokban az években néhány ezer pengős nyereség mellett a félegyházi takarék osztalékot nem fizetett. A tömegjelenetek után Szabó a bankot, a bank Szabót perelte, utóbbitól 50 ezer pengő kártérítést követeltek. A bíróság végül a férfinak adott igazat, a takarékpénztárt pedig kötelezte, hogy a pénzt három részletben fizesse ki, hozta hírei között a Kis Újság egy helyen azzal a lipcsei bírósági tudósítással, ami a Reichstag felgyújtása után zajlott Marinus van der Lubbe ellen.

A Félegyházi Takarékpénztár Egyesületet 1869-ben, 40 000 osztrák értékű forint (80 ezer korona) részvénytőkével alapították. 1906-ban amerikai módon” öt korona betét ellenében a bank házi takarékperselyeket bocsátott ki ügyfeleiknek. A perselynek az volt a különlegessége, hogy pénzt bele lehetett tenni, de ki nem, mivel nem tartozott hozzá kulcs. Ha a beledobált érmék miatt a persely megtelt, bevitték a bankba, ahol a kulcs volt, kivették a pénzt, és egy betétkönyvbe beleírták. Így igen jelentős vagyonocskát is össze lehetett gyűjteni, legalábbis ezt ígérte a takarékpénztár a Félegyházi Hírlap hirdetése szerint.

kiskunfélegyháza anno 3.jpg

A takarékpénztár szépen gyarapodott, a pengő bevezetése előtt már 1 250 000 korona volt a részvénytőke, amit 100 000 pengőre konvertáltak át, majd 1943-ra ezt megduplázták. A forint korszak azonban gyorsan véget vetett a pénzintézet piaci működésének, mert a bankpiac rendezése keretében államosították.

Az MNB-nek a hetvenes években külföldi részvényesei is voltak

Már javában forint volt Magyarországon a fizetőeszköz, amikor a Magyar Nemzeti Bank még mindig koronában tartotta a tőkéjét. A jegybankot 1924-ben alapították, amikor korona volt a fizetőeszköz, de már alaposan inflálódott, ezért a jegybank alaptőkéjét 30 millió aranykoronában határozták meg. A 100 aranykoronás részvények nagy részét a Magyar Állam kénytelen volt belföldön, illetve külföldön piacra dobni. Az MNB később is az eredeti részvényekkel, de a kommunista hatalom időszakában részvénytársaságként működött. A bank mérlegében zárójelben tartották nyilván a részvény forint értékét, ami 120 823 161 forint 81 fillérnek felelt meg. Bár az állam folyamatosan vásárolta vissza a részvényeket, még 1970-ben is, amikor a jegybank részvénytőkéjét 6 milliárd forintra tervezték emelni, 2000 aranykorona részvény külföldi tulajdonban volt.

A Félegyházi Takarékpénztár Rt. az Extrém részvények sorozatban megtalálható 1947. október 15.-i keltezésű 2000 koronás részvénye nemcsak önmagában értékes, hanem azért is különleges, mert nem a forintra való áttérés előtti pengős, hanem még annak az 1927-es bevezetése előtti koronás részvény. Tehát mintha kihagytak volna egy lépcsőfokot, a pengősítést. Miért?

félegyházi részvény.jpg

A kedvező alkalomra vártak

A választ csak valószínűsíteni lehet. Amikor a korona névértékű részvényeket kicserélték az új fizetőeszközre, pengőre, voltak olyan cégek, amelyek a váltást elodázták, akár évtizedekig, akár végleg, vagy éppen a világháború végét kivárva. A háborúban azonban a harcok, illetve a szovjet hadsereg gazdasági tiszti bizottságainak ténykedése nyomán a részvényeknek nyomuk veszett. Amikor a hiányzó részvények pótlására az eredeti névértékben újra nyomtatták az értékpapírokat, a takarékpénztár azért az eredeti korona részvényeit nyomtatta, mert korábban azt nem konvertálták át pengőre.

A forint fizetőeszköz kibocsátását követően az alaptőkét újra megállapították, így az újonnan kibocsátott részvényeken a koronát átírták, ekkor már forintra.

Átváltások:

1 pengő = 12 500 papírkorona

1 aranykorona = 1,1585365 pengő

1 aranykorona = 14 481,70625 papírkorona

félegyházi részvény hátoldal.jpg

A részvény hátoldala

Szerző:

OTPédia

Fejléckép:

Fortepan, LECHNER NONPROFIT KFT. DOKUMENTÁCIÓS KÖZPONT/VÁTI FELVÉTELE KÉPSZÁM: 31334

Források:

Kis Újság 1933. szeptember 23., Félegyházi Hírlap 1906. augusztus 19., A Félegyházi Takarékpénztár Pengős részvénye: Magyar Nemzeti Digitális Archívum

Érdekesnek találtad? Ha tetszett, nyomj a gombra!

0
Az eltévedt részvény, ami két évtizedet is átaludt
0