A-tól Pénzig

Cikk illusztráció

Saját részvényeivel harcolt az államosítás viharában egy Teréz körúti ház

Publikálva – 2020.04.27. Olvasási idő – 7 perc
0

„Ma már nem fér kétség ahhoz, hogy a tervszerű gazdálkodás új korszakot nyitott meg hazánk gazdasági életében és győzelmesen szorítja vissza benne a tőkés termelés harácsolását és zűrzavarát” – írta 1948 augusztus elsején a Magyar Dolgozók Pártjának központi lapja, a Szabad Nép, csak néhány héttel azután, hogy a Magyar Kommunista Párt magába olvasztotta a szociáldemokrata pártot, megszerezve ezzel a teljes hatalmat Magyarországon.

Államosították a bankokat, a gyárakat, lemondatták a köztársasági elnököt, és semmi sem állt a proletárdiktatúra útjába.

Ebből az egészből azonban nem sok látszódhatott a Teréz körút 37-es számú házban, ahol a kommunizmus diadalmenetére fittyet hányva ugyanezen a napon éppen a tőkés világot megidéző részvénykibocsátásra készültek. A VI. kerületi ingatlan saját részvényeinek kibocsátására.

A magyar piacgazdaság jelképe

A Teréz körút Szondi utca sarkán álló L alakú ház 1891-92-ben lett polgári ház, előzőleg egy angliai gyár képviseletének raktára és műhelye működött a helyén. Amikor Károlyi Tibor gróf megvette, modern polgári házat építtetett a telekre. A középudvaros, négyszintes, teljesen alápincézett ház két lépcsőházzal épült, írja a Budapest100.hu.

Terezkorut_41_malustyikm_002.jpg

Később a befolyásos Kaszab család vásárolta meg a házat, és 1923-ban a bérlakásokat magába foglaló épület üzemeltetésére megalakították a Teréz körút 37. számú Ház Részvénytársaságot. Az 50 millió korona részvénytőkét a fizetőeszköz változása után pedig 250 000 pengőben rögzítették. Egy részvény névértéke 5000 pengő lett.

A lakóházak részvénytársaságban üzemeltetése egyáltalán nem volt Magyarországon akkoriban ritka, csak a Teréz körúton fél tucat olyan ház állhatott, amelyet részvénytársaságként működtettek, de Budapesten több mint száz ilyen módon üzemeltetett házat sorol fel a Részvénykötvény.hu.

Terezkorut_41_malustyikm_010.jpg

Gazdát cserélt a világháború alatt

Az ingatlan a második világháborúban egy ügyvédhez, dr. Virágh Zoltánhoz került, aki László Richárd építőmester tervei alapján 1942-ben némileg módosíttatta a portásfülkét.

A Párt szerint a kreativitás haszontalan, az érték értéktelen

A Teréz körúti ház részvénykibocsátásának napján egy hallatlan történet is foglalkoztatta a lakosságot. Az aznapi újságok első oldalán megjelent hír szerint a Magyar Dolgozók Pártja kizárta soraiból Kántor Istvánt, a Dréher Sörgyár volt műszaki igazgatóját, a Sör és Édesipari Igazgatóság helyettes vezetőjét, és Ifj. Fülöp Sántha Jánost, a vállalat egyik előadóját. A bűnük az volt, hogy olyan újítást fogadtattak el és vettek fel érte jutalmat, ami a Párt szerint nemzetgazdaságilag nem volt fontos. Kántor újítása egy sörcsap volt, amivel szerinte évente 1,5 millió forintot lehetett volna megspórolni a korábbi szögletes sörcsapokhoz képest. Az újítás végigment a racionalizálási irodán, a Tervhivatalon, végül a pénzt az Országos Munkabérmegállapító Bizottság ki is fizette. Az ügy azonban valahogy a Párt tudomására jutott, és ebből csináltak korabeli leszámolást: “álújításnak” nevezték a sörcsapot, és ahogy az a Tanú című filmből ismerős lehet, a Párt lapjai hamarosan beszámoltak arról is, hogy Kántor milyen semmirekellő, pénzsóvár, mellékesen pedig nőket fogadott a munkahelyén. Ifj. Fülöp Sántháról pedig azt írták, nyilas volt. Az viszont, hogy a sörcsap tényleg hasznos lehetett volna-e a világháborúban megsemmisült sörcsapok pótlására, örökre a homályba veszett.

A második világháború végére katasztrofális helyzetbe került az ország. A pengőt értékének történelmi zuhanása után 1946-ban a forint váltotta. Ez az időszak még a többpártrendszerre és a magán gazdaságra épített, a forint így lehetőséget teremtett arra is, hogy új, forint alapú részvénytársaságok alakuljanak, új részvényeket is kibocsássanak.

A VI. Teréz körút 37-es ingatlan tulajdonosai a folyamatos működés érdekében 1948. augusztus 1-én új, 5000 forint névértékű részvényeket bocsátottak ki. A gyűjtemény a 004-es sorszámú részvény, néhány társa a mai napig fel-felbukkan különféle liciteken. 5000 forint akkor igen jelentős összegnek számított, a munkások átlagbére havi 626 forintot tett ki.

teréz körút 41. részvény.jpg

Kellett a hely

A részvény egy évet ért meg. Amikor a Magyar Dolgozók Pártja 1948-ban teljesen átvette a hatalmat, már sem a magángazdaság, sem tőke nem játszott szerepet, mindent államosítottak.

A Teréz körúti részvények és maga a ház is 1949 végére az állam kezébe került. A házban a hatvanas években több lakást alakítottak ki úgy, hogy egy-egy nagyobb lakásból leválasztottak néhány helyiséget: 1960-ban például a második emelet ötbe került egy 10 cm-es válaszfal 5 cm hangszigeteléssel, ezt Némedy Lajos kőműves kivitelezte. Ugyanebben az évben Csanády Ferenc ősbérlő lakásából választottak le Kozári Gyuláné számára egy 39,7 m2 alapterületű másfélszobás lakást. Az átalakítás érintette a ház aljában a kezdetektől meglévő és ma is működő gyógyszertárat is. Az épület aljában ma ingatlaniroda, kávézó kirakatai láthatók.

Szerző:

OTPédia

Források:

Budapest100, Részvénykötvény.hu, Szabad Nép, 1948. augusztus 1., Népszava 1948. Augusztus 1.

Érdekesnek találtad? Ha tetszett, nyomj a gombra!

0
Saját részvényeivel harcolt az államosítás viharában egy Teréz körúti ház
0