A-tól Pénzig

Cikk illusztráció

polihisztor: író, költő, politikus, pénzintézet alapító

Fáy András

1786 - 1864

Minden kornak megvoltak a maga Steve Wozniakjai, Paul Allenjei, akik részt vettek ugyan valami elementáris újdonság bevezetésében, ami jelentősen befolyásolta az emberiség sorsát, de mégsem ők lettek ennek a társadalomformálásnak az arcai. 200 éve Magyarországon ugyanilyen társadalmi kísérlet zajlott, az ötletek és a haladás korszaka köszöntött be. Mikszáth Kálmán szerint ekkoriban „gyenge kis hullámzás volt észlelhető, valami homályos törekvés átgyúrni ezt az Ázsiát Európává. Egy-egy izmosabb kar neki látszott gyürkőzni valamely kezdeményezésnek, egy-egy váll aláhajlott, hogy tegyenek rá valami terhet. De mit? Hiszen épen azt nehéz kigondolni”. Az egyik ilyen izmos kar az ötletgyáros Fáy Andrásé volt, aki olyan reformerekkel együtt vette kezébe az ország sorsát, mint Széchenyi István, Kisfaludy Károly, vagy éppen Teleki Pál, Vörösmarty Mihály. Mindvégig ott volt mellettük.

Fáy Andrást nevezhetnénk a reformkor sztahanovistájának és polihisztorának is. Önéletrajzában úgy fogalmazott: „mi visszaemlékezéseimnek egyik főgyönyörét képezi, hogy gróf Széchenyi Istvántól és Kazinczy Ferenctől kezdve, le egészen a legújabb politikai, irodalmi és társadalmi notabilitásokig, mindnyájának részint bizalmát és méltatását, részint belső barátságát voltam szerencsés bírhatni”.

Fáy igazi romantikus alkat, írónak indult, meséket írt, verseket, sőt megírta az első magyar társadalmi regényt is, eközben a legkiválóbb költők, politikusok szíves és nagyvonalú vendéglátója volt, a szegények istápolója, gyakorló hívő, politikus, statisztikus, továbbá az első magyar takarékpénztár megalapítója. Barátja, Szemere Pál Fáy Andrást az ország mindenesének nevezte.

fáy andrás szülőháza kohány.jpg

Véletlen? Aligha

A Fáyik ősrégi nemesi család egészen Donig és Barnabásig, akik Muhinál saját lovaikat ajánlották fel a menekülő IV. Bélának. A mongol vérengzést az ősök túlélték, szolgálatukért pedig Fáj vármegyét kapták. Innen jött a név. Fáy András 1786-ban, Kohányban született, alig öt éves, amikor Pestre költöznek, ő pedig Sárospatakra kerül iskolába. Kivételes tehetség, 12 évesen már helyettesített, ha a tanár éppen nem ért rá.


Vörösmartyval, Szemerével és Mikszáthtal

Ebben az őrült tenni akarásban ejthetünk pár szót Fáy habitusáról, amiről szerencsére kortársak bőséges leírásából következtethetünk. Fáyt Vörösmarty eleinte túlságosan hidegnek találta, később viszont örült barátságának, és miután a belvárosban, a Kalap utcában, a Fáy rezidencia mellett lakott, gyakran átjárt vendégségbe hozzájuk.

Szemere Pál pedig azt írta róla, hogy „a haza mindene volt, nemzetünk egyik legmunkásabb tagja, leghasznosabb fia, aki egész életét a haza javának szentelte, önzetlenül, viszonzást nem várva, sőt inkább magáéból áldozva. Higgadt, józan ember volt, aki ezerfelé osztva szét eszét és tudását, munkáját nem sajnálva soha nem fáradó s meg nem tévedő, hanem jókedvű és dolgait okosan eligazító. Minden dolgát és tetteit jókedvűen idézte és ezért méltán szolgált rá a vidám bölcs elnevezésre.

Mikszáth szerint, ha Széchenyi nincs, őt illeti a "legnagyobb magyar" titulusa, ha Deák nincs, ő nevezhető a "haza bölcsének" – így azonban maradt végig a "nemzet mindenese".


Fáy a pozsonyi evangélikus líceumban tanult tovább, ahol a magyar és a latin mellé megtanult németül és angolul is. Barátra lelt Szemere Pálban és Kazinczy Ferencben, annyira, hogy utóbbinak ajánlotta az egyik verseskötetét.

Eközben letette az ügyvédi vizsgát, de a család unszolására nem a jog felé, hanem a közigazgatás felé vette az irányt: alszolgabíró, szolgabíró, táblabíró lett, majd országgyűlési küldött. Ekkor kötött barátságot Széchenyivel, akinek a felkérésére belépett a Nemzeti Kaszinóba, és az akadémia első nagygyűlésén is tiszteletbeli tag lett. Részt vett a Védegylet alapításában, a Nemzeti Kör munkájában is, a Kisfaludy Társaság igazgatója lett, szorgalmazta a Nemzeti Színház megalapítását, sőt telket is ő vásárolt hozzá, majd – Széchenyi javaslatára – megválasztották a Színészeti Társaság igazgatói posztjára is.

A Magyar Tudományos Akadémia megynitó ülése 1865-ben.jpg

A Magyar Tudományos Akadémia palotájának avatása 1865. december 15-én

Budapest-képarchívum

Csak a pénz halhatatlan

Törődött a szegényekkel is, és ez vezetett el oda, hogy Fáynak elévülhetetlen érdemei lettek a hazai bankrendszer megteremtésében. 20 évvel megelőzve a korát, elhatározta, felszabadítja a jobbágyait. Meggyőződése volt, hogy a nincstelenség a szabadsággal együtt csak a nyomort növelné, ezért úgy döntött, hogy 10 éven keresztül egy általa alapítandó takarékpénztárban gyűjti és kamatoztatja a jobbágyok szolgáltatásait, majd a felszabadításuk után ebből a tőkéből ellátja őket eszközökkel, jószágokkal.

A takarékpénztár ötlete befészkelte magát a gondolatai közé, majd írt egy regényt amiben népszerűsítette a gondolatot, mellesleg ez a könyv, a Bélteky Ház lett az első magyar társadalmi regény: „Miként nyerhessen biztos czélt nálunk a cseléd iparja, holott nehány forintnyi, megzsugorgatott tőkécskéjét, hitel hiányában, örökrei elveszés veszélyei nélkül, ki nem adhatja kezei közöl? s féltnie kell azt, mit gyámoltalan vénsége napjaira és gyermekei számára megtakaríthatna? Kénytelen kis szerzeményét újra eltékozlani, mire falukon, de kivált városokban, a minden harmadik háznál kiszegzett czégérek, nagyon is erős és folytonos ingert nyújtnak neki.

Számosabb takarék-pénztárak kellenének hazánkban is, mikkel a míveltebb külföld már rég ellátva van.”

Nem lesz abból semmi

A Pesti Hazai Első Takarékpénztár (a mai OTP Bank Rt. történelmi elődje) ötletét Mikszáth szerint maga Széchenyi kétkedéssel fogadta:

Százféle dolgot mozgat; olyan, mint az élesztő a tésztában. Szinte félnének a göndör hajú, gömbölyű fejű, villogó szemű, fekete úrtól (...) takarékpénztárhoz toborz részvényeseket; Széchenyi István udvariasságból ír alá néhány részvényt, kétkedő mosolygással, hogy: Nem lesz abból semmi.

Fáy Pest vármegye 1839. március 19-ei gyűlésén tett indítványt a takarékpénztárra, "majd maga gyűjtötte össze kisbefektetőktől a 40 ezer forintnyi alaptőkét, s az intézet 1840. január 11-én megkezdte működését. Fáyt az alakuláskor segédigazgatóvá választották. Az intézet pár év alatt nem remélt módon fölvirágzott (hét év alatt 32 fiókkal bővült), kiállta a szabadságharc viharait, s ma is egyike legnagyobb, legszilárdabb pénzintézeteinknek”.

Pesti Hazai Első Takarékpénztár.JPG

A Pesti Hazai Első Takarékpénztár palotája napjainkban.

OTP Bank

A radikálisabb eszmék mindig is távol álltak Fáytól, ezért nem vesz részt az 1848-49-es forradalom és szabadságharcban, visszavonult gombai birtokára, az írásnak és a családjának élt onnantól. Az egész ország gyászolta, amikor 1864. július 26-án meghalt. Arany János nekrológban búcsúztatta. A Kálvin téri templomban helyezték el földi maradványait, írja megemlékezésében a Ferencváros.hu annak apropóján, hogy Fáy András halálának 150. évfordulóján történelmi emlékhellyé avatták a Kálvin téri református templomot és annak kriptáját.

Az OTP a munkássága szellemében folyó tevékenységek támogatására hozta létre a Fáy András Alapítványt. Fáy András emlékét őrzi az OTP székháza pénztártermében a Szathmáry Gyöngyi által alkotott mellszobor is.

Tartalom hivatkozása

OTPédia (2020): Fáy András, https://www.otpedia.hu/lexikon/arckepek/fay-andras/ Másolás mostani dátummal

Fáy András
0