Volt idő, amikor Kenyában és Magyarországon is ugyanolyan pénz volt forgalomban. A Mária Terézia tallér arab kereskedők révén került a kelet-afrikai országba a 18. században, és lett az ország első ismert fizető valutája a 19. század első harmadáig. A térségben azóta is van közvetítő valuta, de az már a kenyai pénz.

Kelet-Afrika nemcsak a rabszolgakereskedelemnek, hanem a keleti, távol-keleti kereskedelemnek is az egyik fontos bázisa volt. Elsőként az Indiai-óceánon közlekedő portugál kereskedelmi és hadihajók kötöttek ki, majd építettek ki erődöket, eközben a szárazföldön arab kereskedők járták a síkságot. Kenya a 19. században a brit gyarmatbirodalom része lett.

A függetlenséget ünneplik

Az első szabad választásokat 1957-ben tartották, amit a brit ellenes szövetség élén Jomo Kenyatta nyert meg. Az ország hivatalosan 1963-ban szabadult meg a gyarmati sorstól, és független állammá vált. Szerencsés földrajzi helyzetének köszönhetően az ország ezután nem fulladt káoszba.

A köznyelvben csak Bobként emlegetett kenyai schillinget 1966-ban vezették be az országban, és lett mára az egyik legstabilabb kelet-afrikai fizetőeszköz. Ennek köszönhetően néhány szomszédos országban is forgalomban van, mint például Szomáliában és Szudánban. A kenyai shilling váltópénze a cent.

Zöld energia, közszolgáltatás, biodiverzitás

Az azóta forgalomba hozott kenyai bankjegyek főként az ország függetlenségének és az első miniszterelnöknek, Jomo Kenyattának állítottak emléket. 2010-ben azonban megváltoztak a szabályok, és hogy a személyi kultusznak még a látszatát is elkerüljék, megtiltották, hogy a bankjegyekre valakinek az arcképét nyomtassák.

Az új shilling bevezetését majdnem tíz évig húzták, végül 2019-ben hozták forgalomba az új sorozatot, amelyből az 500 shillinges méltónak bizonyult arra, hogy a Nemzetközi Bankjegy Szövetség exkluzív versenyén jelölést kapjon.

A bankjegysorozat a modern Kenyát mutatja meg a világnak. A tematika a különböző címleteknél más és más: zöld energia, közszolgáltatások, vagy éppen a mezőgazdaság. Az 500-as a turizmusról és Kenya gazdag élővilágáról szól.

A béke országa

A moha zöld és szürke árnyalatú 500-as hátoldalán zsiráfok, elefántok, pálmafák szerepelnek a háttérben, a világhírű Masai Mara nemzeti parkot dicsőítve, a főalak pedig egy hím oroszlán, Szimba.

Ahogy minden új kenyai bankjegyen, úgy az 500-ason is visszatérő elem a békegalamb, ami a bankjegy szélén és a biztonsági csíkon is feltűnik.

A kenyai bankjegyeken szuahéli nyelven és angolul is feltüntetik az értéket, illetve a jegybank nevét. A szuahéli egy kevert nyelv, bantu, sok arab, perzsa és dél-kelet ázsiai jövevényszóval, így a kereskedők közvetítő nyelvévé vált.

A per

A bankjegy előoldalán a nairobi Nemzetközi Kongresszusi Központ – a budapesti körszállóra emlékeztető – épülete látható, az előtérben pedig arányaiban felnagyítva Jomo Kenyatta szobra látszik.

A 2019-ben kiadott bankjegyek belpolitikai vitákat generáltak, majd bírósági per is indult emiatt. A kenyai alkotmány 2010 óta tiltja a személyi kultuszt, ami kiterjed arra is, hogy a bankjegyeken senkinek az arcképe nem szerepelhet. Az új 50-es, 100-as, 200-as, 500-as és 1000 shillinges bankjegyeken viszont az előterében Jomo Kenyatta áll, pontosabban ül, ami sokak szerint sérti a portrék tiltásáról rendelkező szabályokat.

A pert 2019 szeptemberében a kenyai jegybank megnyerte, a bíróság szerint sem minősül a szobor portrénak, így a kenyai bankjegyeken van is arckép meg nincs is.