A-tól Pénzig

Cikk illusztráció

A pénzügyi tanácsadás a naiv orvos pénzének megmentésével kezdődött

Publikálva – 2022.09.20. Olvasási idő – 6 perc
0

Balla Vilmos, az egyik első magyar gazdasági újságíró már több történetet is adott az Otpediának, most is az ő egyik anekdotájával mutatjuk be, hogy milyen fontos a banki tanácsadás.

A bankokkal való élő kapcsolat manapság, az online és a mobilbankolás korszakában is fontos. Több felmérés is azt mutatja, minimum a pénzügyeinket stratégiai szempontból érintő döntések kapcsán szeretünk inkább személyesen tájékozódni. A digitalizálódó ügyvitel ellenére sem várható, hogy a bankok megszüntetnék a bankfiókjaikat, a banki ügyintézők a digitális korban valószínűleg pénzügyi tanácsadóként segítik majd az ügyfeleket.

Szemtől szembe

A bizalom arra biztonságérzetre épül, hogy egy olyan emberrel intézhessük pénzügyeinket, akit ismerünk, akivel személyesen is találkozhatunk, vidéken pedig ehhez nagy mértékben hozzátársul az is, hogy tudjuk, ott lakik, ahol mi, a közösség tagja.

A banki tanácsadás korántsem zökkenőmentesen fejlődött. Száz évvel ezelőtt még olyan is előfordult, hogy a rendőrség eljárást indított, ha egy bank tanácsot adott az ügyfeleinek. Franciaországban például az 1930-as évek elején több kisebb banküzletet is megszállt a rendőrség, és a Tummel Co. bankot bezárták, mert körlevelet küldtek szét, amelyben a frank leértékelése miatt azt ajánlották a kistőkések figyelmébe, hogy tanácsosabb lenne aranyba fektetni.

A történelem pedig sokszor bebizonyította, hogy elkelnek a bátor és okos tanácsok, amikkel komoly bajokat lehetett volna elkerülni. Ahogy az nem sokkal az első jelentősebb tőzsde- és pénzügyi válság előtt Pesten, egy szerencsés orvossal meg is történt.

banki tanácsadás.jpg

Banki ügyfélszolgálat Magyarországon, az 1900-as évek elején

A tőzsde farkasai

Az 1870-es évek kedvező gazdasági környezetet teremtettek a világon és Magyarországon is. A vállalkozói kedv összhangban a virágzó üzleti és pénzintézeti világgal félelem nélkül növekedett. A vadkapitalizmus korában egyre nagyobb szerephez jutott a tőzsde, az emberek elkezdtek részvényeket vásárolni, és mivel nem volt még tapasztalatuk a kockázatról, a nagy hozam reményében sokszor spekulációs üzletekbe fektették pénzüket. Ebben az időszakban a Váci úton lakott a feleségével Pest egyik legnépszerűbb orvosa, akinek kiterjedt praxisa volt. Egész nap a betegeit járta, akik elvárták, hogy a doktor úr hetente, havonta viziteljen, sokszor csak a társaság kedvéért. A vizitekért az orvos komoly honoráriumot kapott, amit a megbízható Pesti Hazai Első Takarékpénztárban tartott, írta Balla Vilmos a közelebbről meg nem nevezett férfiről.

Ennek a doktornak volt egy tőzsdés páciense is, akihez minden héten ellátogatott, és miközben szivaroztak, sok minden szóba került. Egy alkalommal a bróker, korabeli elnevezése szerint a börzeáner, váratlanul neki szegezte a kérdést, hogy a doktornak van-e vagyona, mire az orvos közölte, 20 ezer pengő megtakarítása van, amit a Pesti Hazai Első Takarékpénztárban tart.

A börzeáner levezette, hogy betétkönyvben tartott pénzhez képest a részvény mennyivel jobban kamatozik, és rábeszélte a doktort, hogy már másnap vegye ki a pénzét, és vigye el egy kereskedelmi bankhoz, hivatkozzon rá, és vegyen Franko-Magyar Bank-részvényeket. Meglátja, nem bánja meg!

Biztosra ment

A Franko-Magyar Bank és Pesti Hazai Első Takarékpénztár közötti különbséget úgy lehet szemléltetni, hogy míg a takarékpénztár az ország legrégebbi intézete volt, konzervatív üzletpolitikát folytatott, betéteket gyűjtött, jelzálog kölcsönökkel, illetve váltó-leszámítolással foglalkozott, addig a Franko-Magyar Bankot 1869-ben hozták létre egy olyan korszakban, amikor szinte hetente alakultak új pénzintézetek, és a bank a bankjegykibocsátáson kívül mindennel foglalkozott, amivel egy bank csak foglalkozhatott a vállalatalapítástól kezdve a tőzsdéig. Az alapító Erlanger-bankház valóságos bank-óriásnak tervezte a pénzintézetet.

1873-ban Pesten a Franko-Magyar Banknak volt a legnagyobb saját tőkéje. Ingatlanokat vásároltak és spekuláltak, de az intézetnek, különösen a vezetőségnek egyre rosszabb híre lett. A pletykák szerint a bank vezetői a bank vagyonából, de saját maguknak kereskedtek, amit Gróf Károlyi Ede elnök és a bank vezetősége erélyesen cáfolni igyekezett.

A Váci utcai orvos viszont talán nem volt tisztában ezekkel a híresztelésekkel, mert megfogadta a kereskedő szavait, és másnap elment a pénzéért, hogy befektesse a javasolt részvényekbe. A Pesti Hazai Első Takarékpénztárban a pénztáros, aki évtizedek óta ismerte a doktort és családját teljesen elképedt, amikor meghallotta, hogy mire készül régi ügyfele. Az első döbbenet után kijelentette, hogy ezt ő nem fogja megengedni, mert meggyőződése, hogy a doktor nem tudja, mit csinál, és a pénze náluk van a legnagyobb biztonságban. Az orvos hallgatott a pénztáros tanácsára, és dolgavégezetlenül hazament.

A Pesti Hazai Első Takarékpénztár székház sarokhomlokzata 1879 körül.jpg

A Pesti Hazai Első Takarékpénztár székház sarokhomlokzata 1879 körül

Budapest-képarchívum

Milliók veszítettek, milliókat veszítettek

Balla szerint a következő napokban felment a franko-magyar bank részvényének értéke a tőzsdén, ezért a kereskedő meglátogatta az orvost, hogy a tuti tippjével szerzett haszonhoz gratuláljon neki. Aztán ő is megdöbbent, amikor az orvos elmesélte neki, hogy járt, ezért ő vette a kezébe a dolgokat. Kapott egy meghatalmazást az ekkorra már teljesen összezavarodott orvostól, másnap elment a takarékhoz, ahol a pénzt szerette volna kivenni az orvosnak, de a pénztáros megint megakadályozta a tranzakciót, és ragaszkodott az akkoriban érvényes kéthónapos felmondási időhöz.

A börzeánerről aztán nem lehetett többet hallani, külföldre utazott, három hét múlva pedig a bécsi tőzsde csődje először a pesti részvénypiacot rántotta magával, majd egy tucat bankot Magyarországon, köztük a Franko-Magyar Bankot is. A tőzsdekrach 60 millió forintot tett a semmivé, amiből a bankok összesen 33 millió forintot veszítettek.

A “frankobank” sokak vagyonát tüntette el, de a bankcsődök hatása jóval nagyobb volt a hatalmas pénzügyi megrázkódtatásnál, a lakosság teljes bizalomvesztését okozta. A fenti történet ugyanakkor arra is rávilágít, hogy a felelős pénzügyi tanácsadás mekkora bizalmi tőke lehet egy bank számára, amely válságos időkben éppen olyan fontos, mint az anyagi. A Pesti Hazai Első Takarékpénztár nemcsak túlélte az 1873-as válság utáni nehéz időket, hanem Magyarország egyik vezető kereskedelmi bankjává vált, míg a Franko-Magyar Bank eltűnt a történelem süllyesztőjében.

Szerző:

OTPédia

Forrás:

Balla Vilmos: A Vadember 1923., Gazdaságtörténet 85., 97., 370. oldal, Anyagi érdekeink 1869, Pesti Hírlap, 1922 augusztus 6., Nemzeti Újság 1935. június 9.

Érdekesnek találtad? Ha tetszett, nyomj a gombra!

0
Publikálva – 2022.09.20.
A pénzügyi tanácsadás a naiv orvos pénzének megmentésével kezdődött
0