A-tól Pénzig

Cikk illusztráció

A Tőzsdepalota - a Szabadság tér egyik legmarkánsabb épülete

Budapest, Szabadság tér 17.

A fiatalabbak már csak üres szellemházként, az idősebbek pedig TV-székházként ismerik a Szabadság tér egyik legmarkánsabb épületét, holott az eredetileg a budapesti tőzsde számára készült, és tőzsdepalotaként is működött - több, mint 40 évig.

Ha Budapesten a sok egykori bankszékház és az OTP ma is működő számos irodája miatt a Nádor utcát bankutcának nevezhetjük, akkor a nem messze fekvő Szabadság tér is legalább ilyen fontos pénzügyi központja a fővárosnak: itt van a modern Bankcenter, a Magyar Nemzeti Bank székháza és egy másik emblematikus épület, az egykori Tőzsdepalota is.

tőzsdepalota álló.jpg

Vér áztatta kaszárnyaudvar

A Tőzsdepalota a 20. század első éveiben a Budapesti Áru- és Értéktőzsde számára épült, mivel az intézmény egyre bővült és végleges helyet keresett magának. Az 1854-ben alapított és kezdetben csak árutőzsdeként működő pesti tőzsde először az alapító, a kereskedelmi központként működő Pesti Lloyd Társulat épületében, a Lánchíd lábánál fekvő Lloyd-palotában működött, majd átköltözött a mai Apáczai Csere János. Innen költözött végül 1905-ben a tőzsde a Szabadság térre.

A Szabadság téri helyszín érdekessége, hogy egészen addig a területen a még a 18. században épült hatalmas kaszárnya állt, amely börtönként is működött, valamint az osztrák önkényuralom szimbóluma volt, mivel itt végezték ki 1849. október 6-án Batthyány Lajost, az első felelős magyar kormány miniszterelnökét. A kaszárnya lebontása után viszont a területet reprezentatív városi térré kívánták tenni, fontos középületekkel, ezért is tervezték ide a Tőzsdepalotát.

tőzsdepalota fák.jpg

Gyönyörű, de nem praktikus

A Budapesti Áru-és Értéktőzsde vezetése 1893-ban döntött báró Kornfeld Zsigmond bankár kezdeményezésére új székház építéséről. 1899-ben pályázatot írtak ki az új épületre. A beérkezett 33 pályázat közül az első és a második díjat az addigra már több bankszékházat tervező Alpár Ignác historizáló stílusú, a brüsszeli igazságügyi palota alapján készített tervei nyerték el. Az építkezés 1902-ben kezdődött, és bár a tőzsde 1905 őszén beköltözött, a teljes kivitelezés csak 1907-ben zárult le.

tőzsdepalota 1907.jpg

A Tőzsdepalota 1907-ben

Budapest-képarchívum

A Tőzsdepalota még most, elhagyott állapotában is impozáns és gyönyörű, ám átadása idején nem fogadta mindenki örömmel. Szépségét, nagyságát és építészeti értékét senki nem vonta kétségbe, ám használhatóságát már annál többen. A Magyarország című lap 1905. október 31-i számában "A tőzsde uj palotája" címmel közölt cikkében például azt írta: "az épülettel azonban, minden rápazarolt díszítése ellenére is, a tőzsde emberei nincsenek megelégedve."

tőzsdepalota oszlopfő.jpg

A cikk szerint azért, mert "a nagy csarnokok akusztikája rossz, az erős visszhang érthetetlenné teszi a beszédet, a folyosók szükek, sötétek s a tömegforgalom lebonyolítására alkalmatlanok." Hogy mindez nem csak kezdeti fanyalgás volt, a Pesti Napló 1905. október 30-i cikke is bizonyítja. Eszerint "alig egy hónapja, hogy a tőzsde bevonult a szabadság-téri díszes palotába s máris annyi a panasz, hogy bajos volna a felsorolása. A palota építője, Alpár építész alaposan elrontotta a börzét."

Még 40 évig tőzsdéztek itt

Ha az akusztika rossz is volt, a méretekre nem lehetett panasz: az áru és az értéktőzsde külön termei az épület két végére kerültek, alapterületük egyenként 1320 négyzetméter volt, hatalmas, 9 méteres ablakokkal. A középső részben helyezték el az irodákat, a tárgyalókat. A Tőzsdepalota akkoriban Európa legnagyobb, ilyen rendeltetésű épülete volt.

Budapesti Áru- és Értéktőzsde az értéktőzsde terme.jpg

Az értéktőzsde terme 1908-ban

Budapest-képarchívum

A következő több, mint 40 évben itt működött a tőzsde. A börze fejlődését - a bizonytalan gazdasági környezet miatt - az első világháború megakasztotta, később az 1929-es világválság vetette vissza, majd a második világháború gátolta. Végül az 1947-48-as államosítási időszak gyakorlatilag feleslegessé tette a tevékenységét, ezért a tőzsdét 1948 tavaszán a kormány feloszlatta.

Lenin szelleme, majd a tévé

A bezárt tőzsde épületében 1952-1957 között a Lenin Intézet működött, majd 1955-ben beköltözött a Magyar Televízió (MTV), illetve egy részében különböző hivatalok irodái is voltak. 1969-től az egész épületet az MTV használta. Az épület belső tereit teljesen átépítették, csak a külső falak őrizték meg az eredeti állapotot.

tőzsdepalota ablakdísz.jpg

Mielőtt az MTV új székházba költözött, 2006-ban az épületet az állam eladta, és bár az új tulajdonos többféle hasznosítási tervet készített, az egykori Tőzsdepalota 2009 óta üresen áll. Pontosabban fotózásokra, filmforgatásokra rendszeresen bérbe adják. Itt forgatták például Ryan Gosling és Harrison Ford főszereplésével a Szárnyas Fejvadász 2049 című film több jelenetét.

Szerző:

OTPédia

Források:

Dr. Botos János történész

Múlt-kor: Száz éves a Tőzsdepalota

PestBuda: Ötven éve lett a Tőzsdepalota egész épülete a Magyar Televízióé

Arcanum/Magyarország, 1905. október 31.

Arcanum/Pesti Napló, 1905. november 30.

Tartalom hivatkozása

OTPédia (2020): A Tőzsdepalota - a Szabadság tér egyik legmarkánsabb épülete, https://www.otpedia.hu/lexikon/helyek/tozsdepalota-szabadsag-ter-legmarkansabb-epulete_2/ Másolás mostani dátummal

A Tőzsdepalota - a Szabadság tér egyik legmarkánsabb épülete
0