A bankfiókok ma már nem csupa márvány és sárgaréz csodák, hanem - haladva a korral - irodaházakban, plázákban működő funkcionális helyiségek. De a kezdetekkor, 100-150 éve a bankok pompás épületei reprezentatív funkciót is elláttak. A kor felkapott mesterei ragyogó székházakat terveztek és építettek, például a Pesti Hazai Első Takarékpénztár számára az Ybl-palotát.

Bérházból palotába

Meglepőnek tűnhet, hogy az első magyar bank, a Pesti Hazai Első Takarékpénztár székháza egy Reáltanoda utcai bérházban kapott helyet. Ám Magyarország első önálló pénzintézete rohamos gyorsasággal fejlődött, így hamar kinőtte első székházát. A bank vezetése 1866-ban a pénzintézet nagyságát és gazdasági jelentőségét is megjelenítő új központ építéséről döntött. Végül nem mást, mint a kor legjelentősebb építészét, Ybl Miklóst kérték fel a munkára. Ybl akkor már számos épülettel letette a névjegyét: ekkoriban készült el a Bródy Sándor utcában az egykori Képviselőházzal, illetve már folytak a Szent István-bazilika munkálatai is.

Öntöttvas lépcsője fogalom

Ybl 1868-ban vetette papírra a terveket, melyeket Gottgeb Antal építőmester valósított meg. Egy évvel később már állt is a ma csak Ybl-palotaként emlegetett épület a Centrál kávéházzal szemben, a Károlyi Mihály utcában. A neoreneszánsz banképület-bérház egyik nevezetessége a saroktorony, illetve a Károlyi utca felőli bejáratnál található hatszögű, teljesen szimmetrikus belső udvar. A saroktorony mögött kialakított, széles, íves, öntöttvas lépcsőt a szakmai elegancia magasiskolájaként tartják számon ma is.

Megint költözni kellett

A Takarékpénztár a századfordulóra ezt a négyszintes palotát is kinőtte, így újabb, még nagyobb székház építését határozták el. Helyszínnek a mai Vörösmarty tér sarkát szemelték ki, az épületre pedig tervpályázatot írtak ki. Az első díjat Alpár Ignác, a kor meghatározó építésze nyerte. Számtalan műve ma is áll, több bankpalotát is tervezett, mint például a mai Magyar Nemzeti Bank épületét. A Takarékpénztár új épületének kialakítása 1911-től 1915-ig tartott. Különlegessége, hogy az első öt, vasbetonszerkezetből készült magyarországi épület egyike. A lépcsőházak, közösségi terek, előterek és pénztártermek gazdagon díszítettek voltak. Az első emeleten a díszlépcsőház melletti területeken az ólomüvegeket a világhírű üvegfestő, Róth Miksa készítette.

Bérházai is voltak a banknak

Ybl Miklós egyébként nem csupán az Pesti Hazai Első Takarékpénztár Károlyi Mihály utcai székházát tervezte meg, hanem annak Váci körút (ma: Bajcsy-Zsilinszky út) 3. szám alatti bérház- és irodaépületének átépítését és bővítését is.

A Pesti Hazai Első Takarékpénztár másik Ybl-tervezésű iroda és bérházépülete a mai Kálvin tér – Baross utca – Múzeum utca által határolt szabálytalan alaprajzú telken épült meg 1875 körül. Ybl maga is e ház harmadik emeletén élt családjával élete utolsó húsz évében. Az 1970-es évektől ennek szomszédságában, a Baross utca másik oldalán állt az ikonikussá vált „tűzfalas Fabulon reklám”.

Érdekesség, hogy Ybl nemcsak a Pesti Hazai Első Takarékpénztárnak dolgozott, hanem ő tervezte a Budai Takarékpénztár (ma Clark Ádám téri) épületét is. Szintén neoreneszánsz stílusban, több híres építészeti megoldással, többek között itt használtak először öntöttvasat Magyarországon. 1864-ben kávéház nyílt az aljában, amelyben az 1920-as években a Nyugat szerkesztősége is rendszeresen ülést tartott Babits Mihály és Móricz Zsigmond vezetésével. Az épület a második világháborúban súlyosan megrongálódott, több szakaszban bontották le. Az utolsó, bontás előtti hírmondó a földszinti Lánchíd presszó volt. A Ripacsok című film WC-ben verekedős jelenete is itt készült.