A-tól Pénzig

Cikk illusztráció

Azokra is gondoltak a banksport megteremtői, akik nem szerették a focit

Publikálva – 2020.09.03. Olvasási idő – 7 perc
0

Ma is számos munkaadó teszi lehetővé a beosztottaknak, hogy szabadidejükben mozogjanak, edzőterembe járjanak. Ennek alapjait 1900-as évek elején teremtették meg, amikor szabadidő gyakorlatilag még nem is létezett. Először csak közegészségügyi kérdésként tekintettek a hivatali dolgozók mozgásigényére, később azonban – a kezdeti ellenérzéseket legyőzve – egyre népszerűbbé vált a testmozgás és kialakult a sportkultusz. Ebben a folyamatban a fiatal, nyitott hivatalnokok vitték a pálmát, egy évtized múlva viszont már az egész ország sportlázban égett.

sportegylet.jpg

Atlétikai csapat a századfordulón

Budapest-képarchívum

A biztos pont

A magyar banki tisztviselők Angliára figyeltek, majd az ottani mintára sportegyesületeket alapítottak. Ezek működését 1912-től, a bankliga megalapításával professzionális szintre emelték. Mindennek megvolt a hivatali rendje: a sportegyesületek kérték, majd megkapták a miniszter nagylelkű hozzájárulását, működésükben szigorú hivatali rendet követtek és mindent szervezeti szinten intéztek.

Az 1910-es évek elején már több ezren sportoltak valamilyen banki sportegyesületben. Az arányokra jellemző, hogy például a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank sportegyesületében 295-en kezdtek sportolni, akik között 45 nő volt. A legnépszerűbb a futball volt, de a többi, viszonylag új sportág népszerűsége is töretlenül nőtt.

pmkb úszócsapat 1923.jpg

A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank úszócsapata 1923-ban

Szabályok, szabályok, szabályok

A pontosan szabályozott sportolás egyszerre szolgálta a dolgozók egészségét és a hivatali vezetők, bankelnökök érdekeit is, mivel utóbbiak meglátták annak a lehetőségét, hogy a sporton keresztül a munkaidő vége után is fegyelmet tarthassanak a munkatársak között. Biztosra is mehettek: aki sportol, az a szabadidejét nem egy füstöt, zajos lokálban fogja tölteni. Így aztán minden sportkezdeményezés magas szintű támogatásban reménykedhetett, nem csak a futball.

Az első sportszervezkedéseket a futball iránti rajongás hozta létre, de már a kezdetektől cél volt, hogy bármilyen szabadidős testmozgáshoz, ami az egészséget szolgálja, megfelelő feltételeket teremtenek. A Margitszigetre, a Római-partra, vagy a környező hegyekbe szervezett kirándulások, túrák alkalmasak voltak csapatépítésre, és az eszközök beszerzése után sportolásra is.

Ha valamelyik sportág elég népszerű volt, és ahhoz képest nem is volt annyira drága, sportszakosztályt hoztak létre neki. Divatos volt az úszás, az evezés, a vívás, az atlétika, a tarokk, a bridzs, a sakk, majd a tenisz, a természetjárás, a lovaglás és a torna is.

pmkb kardmester.jpg

lovag Santelli Italo vívó nagymester, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank vívóegyesületének vívásoktatója (1912-1936)

A háború áldozata lett a sport

Éppen a csúcson volt a magyar sportélet, amikor kitört az I. világháború, és egyszeriben leállt a civil sport az országban. A kereskedelmi bank sportegyesületének 240 fős tagságából például 174-en vonultak be, de más bankoknál is hasonló lehetett az arány.

A világháború után visszatért a banki sportélet, úszók, atléták, teniszezők, vívók, turisták kezdtek sportolni újra, ami a vesztes háború következtében egyre nagyobb anyagi terhet jelentett a pénzintézeteknek. A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank élére 1920-ban Weiss Fülöp került, aki magához vonta a sportegyesületek irányítását, az addig viszonylagos függetlenségben működő sportegyesület vezetői pedig ezzel egyidőben lemondtak. A sportszakosztályokat decentralizálták, Weiss pedig kötelezővé tette minden hivatalnoknak, hogy sportegyesületbe lépjen és kötelezővé tette a tagdíjat is. A tömegsport elvesztette a kezdeti báját.

weiss fülöp köszönő tábla.jpg

Az állam összemosta a leventeképzéssel

A fogyatkozó pénz mellett azzal is szembe kellett nézni, hogy a civil sportegyesületek taglétszáma csökkent, néhány sportszakosztály emiatt meg is szűnt.

A banksport új sportágakkal kívánta becsalogatni a fiatalokat, és emellett újra mozgásra bírni az középkorúakat, idősebbeket, akik céllövésben, vagy asztaliteniszben találták meg az új mozgásformát. Versenyeket írtak ki síelésben és tekében, a diverzitás jegyében viszont nem feledkeztek meg a fotózás szerelmeseiről és az énekkarokról sem, amelyekkel kibővültek a banki egyesületi lehetőségek.

banksport napló.jpg

A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank sportélete belülről

Mennyien versenyeztek?

A bankliga és a tömegsport sajtója a kezdetektől kitűnő volt, majd miután igazi versenyzőket is beengedtek a Liga versenyeire, azok az országos lapok sporttudósításainak állandó témái lettek.

Egy átlagos banki sportversenyen, mint amilyen a Pénzintézeti Sportegyletek Ligájának bankközi vívóversenye volt a húszas években, egy vasárnap délelőtt nyolc pénzintézeti sportegyesület 25 vívója versenyzett egymással.

Sportegyesületből jóval több volt, mint sportcsarnokból, sportpályából, ami feszessé tette a szakosztályok időbeosztását. Ebből az időszakból árulkodó adat, hogy a bankliga vízilabdázói a Rudas fürdőben hetente csak egy fél órát kaptak a szoros beosztású uszodában.

banliga úszóverseny.jpg

Bankúszóverseny rajtja

Vidéken is beindul a banki sportélet

A pénzintézetek ligája 1933-ban a kis pénzintézeteknek létrehozta a tisztviselők sportja nevű intézményt, hogy azon pénzintézetek dolgozói is versenyezni tudjanak, ahol túl kevesen voltak egy sportegyesület megalapításához. Vidéki bázisok jöttek létre Debrecenben, Szegeden, Kaposváron a teniszezőknek, illetve Győrben és Miskolcon is megindult a szervezkedés.

A balatoni tömegsportot Balatonalmádiban a Magyar Királyi Postatakarékpénztár tisztviselői teremtették meg. A Balaton-környéki hegyekben hatalmasakat lehetett túrázni, és lovaglásra is lehetőség volt. Itt, a nagy jelentőségű balatoni gócpontban, Alsóörs határában építették fel a Horthy Miklós-kilátótornyot.

horthy miklós kilátó balatonalmádi.jpg

A Horthy Miklós kilátótorony Alsóörsön, a Csere-hegyen

Európában szinte egyedülálló hálózat

A bankliga méreteire jellemző, hogy ebben az időben Európában csak Londonban volt a banki teniszezőknek akkora szervezetük, amivel a magyarok tárgyalni tudtak. Ennek egy londoni meghívás volt az eredménye egy ottani teniszversenyre. A vívók a Deutsche Bank und Disconto-Gesellschafttal voltak összeköttetésben, aminek egy berlini versenymeghívó lett az eredménye, azt a tornát azonban a szervezők 1933-ban lefújták. Az atléták és az úszók az osztrák pénzintézetekkel alakítottak ki jó kapcsolatot, a banki pingpongozók pedig az 1934-es párizsi világbajnokságra lettek hivatalosak.

Az 1921-es testnevelési törvény egy sor feladatot rótt a banki és más sportegyesületekre, ezek között hangsúlyosan szerepelt a leventeképzés és sporttelepek építése. Bár saját, nagy stadiont a bankliga soha nem épített, a TÉBE a Liga vívó-, torna- és asztali tenisz termeinek berendezésére később 24 000 pengőt szavazott meg, majd a nyugdíjegylet József téri palotájában három szinten asztaliteniszezésre alkalmas termeket alakított át.

bankstadion Hajós Alfréd.png

A Hajós Alfréd által megálmodott Bankstadion terve 1930-ból

A bankliga túlélte a II. világháborút

A bankliga a harmincas években motoros szakosztállyal is rendelkezett, a motorosok 1935-ben például egy 2000 kilométeres túrát tettek meg az osztrák Alpokban olyan szakaszokkal, mint Bruck–Seeberg–Mária Zeli–Semmering.

A bankliga a II. világháború után rövid időre újjáéledt, 1947-ben veszélyes kardcsapatuk is volt, és ugyanabban az évben öt sportágra „Bank- sportkupát” írt ki. Az egyesületek atlétika, kosárlabda, labdarúgás, tenisz és vívás sportágakban indulhattak, majd jöttek a kommunisták, és azzal megszűnt a banki sportegyesületi élet Magyarországon.

Szerző:

OTPédia

Forrás:

1929 április 19, Nemzeti Sport, Emlékirat, 50 éves a magyar királyi postatakarékpénztár, Nemzeti Sport 1933 április 3., Pesti Hírlap 1935 június 2., Képes Sport 1947, július 15.

Érdekesnek találtad? Ha tetszett, nyomj a gombra!

0
Azokra is gondoltak a banksport megteremtői, akik nem szerették a focit
0