Aki akár csak egy kicsit is dolgozott már a munka világában, tisztában van azzal, hogy a cégek a fizetés mellett, illetve azt kiegészítve különféle plusz juttatásokkal, cafeteria szolgáltatásokkal igyekeznek segíteni a munkavállalóikat. Ezek a kedvezmények nem a legújabb kor vívmányai közé tartoznak. A múlt század fordulóján a bankvezérek egy része eleve úgy terveztette meg a pénzintézet székházát, hogy a felső szintekre a pénzintézet vezetői, vezető tisztviselői be tudjanak költözni.
Nyugdíj, egészségügyi ellátás, gyerek
Voltak bankvezérek, akik másfelé tapogatóztak. Magyarország első kereskedelmi bankja, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank a hazai pénzintézetek közül elsőként megalapította a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank Alkalmazottainak Betegsegélyző Pénztárát, hogy a bank munkatársainak és azok családtagjainak ingyenes orvosi ellátást, gyógyszert, kórházi és fürdőhelyi kezelést biztosítson. Később a szolgáltatás szülési segéllyel, és a gyermekek nyári üdültetésével egészült ki.
Az új székházba korszerű orvosi rendelőt és műtőt építettek, ahol állandó orvosi ügyelet működött. Az igazi nagy váltás 1911-ben következett be, amikor gyógyüdültetésre Balatonfüreden 11 szobás nyaralót béreltek, majd 1918-ban Abbáziában többszintes villát vásároltak, amelyet 22 szobás üdülővé alakítottak át a munkavállalóiknak.
A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank 1918-ban vásárolta meg - az elnök, Lánczy Leó adományából - a Villa Iréne-t
Odafigyeltek a beosztottak jólétére
De kik voltak akkoriban a munkavállalóik kényelmét is szem előtt tartó bank vezetői? Előbb a rendkívül fiatalon magasra jutó Lánczy Leó, aki egyik főszereplője volt Magyarország pénzügyi függetlenedésének, és nagy támogatója a modern vívmányoknak, többek között a Puskás-féle telefontársaság finanszírozója. Őt Hegedüs Lóránt követte, aki később pénzügyminiszterségig vitte. Vele egyidőben a vezérigazgató, majd a bank elnöke pedig az a Weiss Fülöp, akit úgy ismertek, hogy „éppoly morózus, szőrösszívű akarnok volt, mint Manfréd. Nota bene: éppen ezeket a tulajdonságokat utálták egymásban – és mások bennük” – olvasható a Magyarország című lapban.
Ráérsz? Itt a program, nehogy elkallódj!
Miközben elterjedt a vasárnapi munkaszünet, egyre több lett a munkavállalók szabadideje, ezért a bankok sportegyesületbe terelték alkalmazottaikat. A szaporodó banki sportegyesületek tevékenységének összefogására 1912-ben megalakították a Magyar Pénzintézeti Sportegyesületek Ligáját.
„A magyar sport vérkeringésébe csak hajszálerecskeként illeszkedett bele a banksport, hogy huszonöt esztendő elteltével nélkülözhetetlen alkotórésze legyen sportéletünk hatalmas szervezetének.” – írta a szervezetről megalakulásának 25. évfordulóján a Pesti Hírlap. Milos György az ünnepi kiadványba azt írta: „A Liga célja mindenkor az volt, hogy összetartásra és egymás támogatására buzdítsa a magyar pénzintézetek tisztviselőit. Arra, hogy irtsa mindazt, ami ellentéteket szít és széthúzást idéz fel. A magyar középosztály egyik legerősebb rétegét a sport erősebben kovácsolta össze minden más szervezkedésnél. Csak a nemes vetélkedésben egymást megismerő és megbecsülő emberek lehetnek alkalmasak és méltók arra, hogy a társadalom gerincét alkothassák”.
A két világháború között a pénzintézet nyereségrészesedést, gyermekpótlékot, térítéses ebédet biztosított alkalmazottainak, 1938-ban a heti 44 órás munkaidőt, majd a fizetett szabadságot is bevezették.
A Pest Magyar Kereskedelmi Bank konyhája és étkezője 1929-ben, ahol naponta 300 alkalmazott étkezett kedvezményesen, sőt igény esetén diétás menü is elérhető volt
Az 1867-ben létrehozott Magyar Általános Hitelbank a századforduló környékén kezdte az alkalmazottait a fizetésen kívül is támogatni: aki beteg lett, az az első hat hónapban megkapta a törzsilletményt, sőt a lakbér teljes összegét is kifizette a bank. Tartós betegség esetén pedig további fél éves szabadságot engedélyeztek a teljes illetmény kifizetésével.
De a pénzintézet már 1871-ben létrehozta a nyugdíjpénztárát, és az alkalmazottak 4 %-os nyugdíjjárulékát a pénzintézet fizette, 1912-től pedig magára vállalta a nyugdíjasok állami adóját annak pótlékaival együtt.
Akkor is a bankot képviseled, ha nem dolgozol
Még el sem kezdődött a XX. század, amikor a bank tisztviselői nyaranta 2-4 heti szabadságot kaptak. A bankot ekkoriban a pedántériájáról híres Kornfeld Zsigmond vezette, aki azt is fontosnak tartotta, hogy személyes kapcsolatot alakítson ki a bank munkatársaival. Úgy állt hozzájuk, hogy a banki tisztviselők magatartásukkal, öltözködésükkel, életvitelükkel a Hitelbank megbízhatóságát, tekintélyét sugározzák. Ehhez igazította a fizetéseket is.
A bank a székházában belgyógyászati és fogászati rendelőt hozott létre, majd a harmincas években az egészségügyi ellátást kiterjesztették gyermekgyógyászatra és más szakrendelésekre. Ez időben hét körzeti kezelőorvos és hét szakorvos rendelt a bank székházában.
A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank orvosi rendelője 1929-ben
Az első világháborút követően a nyugdíjpénztár befektetésként a XII. kerületben három bérházat épített nős alkalmazottaknak, illetve garzonokkal a nőtlen tisztviselőknek. A lakásokban 68 család és 33 egyedülálló tisztviselő kapott kedvezményes lakbérű lakást.
Az 1924-ben alapított Magyar Nemzeti Bank lakáspénzt és szolgálati lakást biztosított, majd nyugdíjpénztári tagságot, betegbiztosítást garantált. A jegybank alkalmazottai jogosultak voltak kamatmentes házasságkötési kölcsönre, gyermekszületési segélyre és gyermekpótlékra is.
A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank által épített tisztviselő ház a Várfok utcában
A második világháború éveiben további üdülőket építettek, bővültek a sportszakosztályok, de a világháború alatt a pénzintézeteket és vagyonukat jelentős károk is érték. A rendelőket katonakórházakká alakították át, és bár a bankok a háború után újjá szervezték szociális tevékenységeiket, a pénzintézeteket előbb állami ellenőrzés alá vonták, majd államosították.
Szerző:
OTPédia
Források:
Budapesti Hírlap (1937. december 1.), Magyarország (1971. Január 24.)
Érdekesnek találtad? Ha tetszett, nyomj a gombra!
0
