Hatalmas utat tett meg az emberiség, amíg egy csontra vésett rovátkától eljutott addig a gépig, amin ezt a cikket ön is olvassa. És a fejlődés nem áll meg 2022-ben sem, a napi gyakorlat egyre újabb és bonyolultabb igényeire az életünket kényelmesebbé tevő és például bankbetétjeink fölött egyre biztonságosabb megoldásokat kínálnak.

Mobil rovátkás csont

Az ember számoláshoz az ősidőkben először az ujjait vette igénybe, majd faragott követ, csont és fadarabokat, kagylókat vagy csomózott zsinórkötegeket használt. A folyammenti kultúrák virágzó kereskedelmet folytattak és adót is szedtek, ezért muszáj volt számolniuk, az eszközök közül a Mezopotámiában elterjedt abakuszt a mai napig ismerik, használják. Az összeadás és a kivonás igen egyszerűen és gyorsan elvégezhető abakusszal, amelyből számos számológép-féle alakult ki.

A görögök, perzsák, rómaiak is saját abaszkuszt fejlesztettek, amelyekhez a rómaiak például állandó, a táblához passzoló köveket használtak. A kavics latin neve calculus, és innen a kalkulátor elnevezés is.

Osztottak-szoroztak, felírták

Az ókori Görögországban a számítások eredményét egy-egy táblázatba foglalták, az eredményt erről csak egyszerűen leolvasták, ezek a számolótáblák a matematikai táblázatok ősének tekinthetők.

A pénzváltók a korai középkorban az alkalmi dohányárusokhoz hasonlóan táblát hordtak a nyakukban, amelyen előre bevésett kis csatornákban kövekkel tudtak számolni, illetve amin a pénzérméket is elhelyezték.

Mielőtt Pascal elkészítette volna a saját gépét, 1623-ban egy tübingeni professzor, Wilhelm Schikard a négy alapművelet elvégzésére alkalmas számológépet készített, de sajnos a gép megsemmisült, a férfi pedig a családjával együtt pestisben meghalt. Pascal tőle függetlenül dolgozott a saját gépén, amelyet a Rouenben adóbeszedőként dolgozó apjának készített, hogy megkönnyítse annak munkáját. A számológépe megmaradt az utókornak.

Gép forradalom

A számológépek tömeggyártása a 19. század közepétől indult be, és számos fajtája jelent meg a világban. Magyarországon csak nagyon lassan vezették be a számológépek használatát. Amikor például egy budapesti cég 1904-ben Burroughs összeadógépeket kínált megvételre a Postatakarékpénztárnak, “az ajánlatot azzal az indokolással utasította el, hogy azokra szüksége nincs. Az intézet 1905-1907-ig már kísérletezett gépekkel, amely kísérlet eredménye azonban csupán a segédhivatal részére beszerzett egy drb. írógép volt”.

1912-ben aztán valakinek az eszébe jutott, hogy megkérdezze a munkatársakat is, hogy “milyen gépet tartanának osztályuk munkamenete szempontjából szükségesnek”, és a válaszok alapján beindult a gépbeszerzés.

Milyen gépek álltak 100 éve alkalmazásban egy bankban?

- Szorzó- és osztógépek

- Borítékokat címező gépek

- A fizetési utalványok hitelesítésére dombornyomás bélyegzőgép

- A benyújtás idejének megjelöléséhez elektromos hajtású bélyegzőgépek

- A visszaélések megakadályozására üveglappal ellátott átvilágító berendezkedések

- A Postatarékpénztárnál egyes okmányok gyors és teljesen megbízható kézbesítésről az osztályok közötti 600 m hosszú csőhálózat gondoskodott.

- Sokszorosítógépek

- A főpénztárban pénzszámológépek

- Saját telefonközpont

- Könyvelőgép

- A csekk, számlakivonatok elkészítéséhez kivonatozó gépek.

A modern világ nem jöhetett volna létre és nem működne fejlett technológia, a gyakorlatilag bármilyen művelet elvégzésére alkalmas a számítógép nélkül. Az élet minden területén különböző típusú és méretű számítógépeket használnak az információk tárolására és feldolgozására a kormányok titkos irataitól kezdve a banki tranzakciókon keresztül a családi költségvetésig.

A számítógépek ilyen szintű elterjedéséhez, mi, magyarok, is hozzájárultunk valamennyivel. Neumann Miksa bankár fia, Neumann János jelentősen gazdagította a kvantumfizikát, a számítógépek elméletét és alkalmazásait, valamint a stratégiai játékok elméletének kidolgozásával a közgazdaságtant.