A-tól Pénzig

Cikk illusztráció

Mindennel meg vagyok elégedve, azonnal kérem a panaszkönyvet!

Publikálva – 2020.05.14. Olvasási idő – 7 perc
0

Volt idő, amikor az emberek nem panaszkönyvbe írták bele különféle ügyes-bajos dolgaikat, tapasztalataikat, hanem arra használták a boltban, a szolgáltatást nyújtó intézményben fellelhető könyvecskét, hogy köszönetet írjanak az életüket kényelmesebbé, jobbá tevő vállalkozás vezetőjének. Ilyen könyv előfordulhatott egy kórházban, de akár egy bankban is, bárhol.

Az 1900-as években a Magyar Királyi Postatakarékpénztárban is rendszeresítettek egy köszönőkönyvet, amely a takarék igazgatójának, Halász Sándornak a titkárságán hevert.

Hevert, de nem porosodott

A bejegyzések sok esetben ünnepi, újévi, születésnapi köszöntések voltak sok aláírással, de egy új állást, fizetésemelést, áthelyezési kérelem elfogadását is illett megköszönni. Azért könyvben és nem személyesen, mert a vezérigazgató úr magas állami szolgálatai miatt csak nagyon keveset tartózkodott a bank – Lechner Ödön tervezte szecessziós – épületében. A kor viselkedési kódexének megfelelően Halász is elvárta, hogy hálásak legyenek neki.

köszönő levél 4.jpg

E ritka alkalomból, hogy Méltóságodnak a mai napon már a második fiát avatják fel sub auspiciis doktorrá, az egész nagyra becsült családjának a legőszintébb szerencsekívánatait fejezik ki: Budapest, 1916. május hó 13-án, Gáspár Ernő

A hálálkodások között találunk egészen meglepőt is, mint például Eperjessy Béláné, született Medzikradszky Ida kezelőnő bejegyzését, aki azt köszönte meg az igazgatónak, hogy házassága után is megtarthatta az állását, ami abban az időben nem volt teljesen megszokott. A nők férjhezmenetele általában munkájuk elvesztésével jelentett egyet.

Azon magas engedély kieszközlése alkalmával tanúsított nagybecsű jóindulatáért, hogy az intézet kötelékében férjhezmenetelem után is megmaradhattam, fogadja Méltóságos Uram hálás köszönetem kifejezését. Bp. 1916. január 19-én”.

köszönő levél 1.jpg

Eperjessy Béláné, született Medzikradszky Ida köszönő sorai 1916-ból

A Magyar Királyi Postatakarékpénztár az osztrák-magyar Kiegyezés eredményeként létrehozott Magyar Királyi Postából fejlődött ki. A maga idején innovatívnak és modernnek számító postaszolgálat a XIX. század végén óriási fejlődésen ment keresztül idehaza és nemzetközi szinten is.

Egy kiló kenyér áráért betét

Az országgyűlés 1885-ben hozott törvényt a Magyar Királyi Postatakarékpénztár létrehozásáról, „hogy az ország lakosságának megtakarított filléreit összegyűjtse, ezeknek megfelelő gyümölcsöztetéséről gondoskodjék, s a szükség pillanatában a feleknek visszafizesse a felmondott összegeket.” A minimális betét 50 krajcár volt, nem sokkal több, mint egy kiló kenyér ára. Kezdetben 700 helyen, a két világháború között már 2400 helyen nyújtott szolgáltatást.

A pénzintézet első vezetője Hollán Sándor volt, de fogalmazóként már akkor feltűnt az a Halász Sándor is, aki haláláig vezette a bankot. Már a Pesti Hírlap 1887. április 9.-i számában, a takarékpénztár megalakulásáról szóló újságcikkben beszámolnak Halász kinevezéséről.

köszönő levél 3.jpg

Alkalmaztatásáért és a m. Kir. zálogházaktól történt átvételénél tanúsított kegyes jóindulatáért Méltóságodnak hálás köszönetet mond: Csató Mária

A postatakarék létrehozásában elévülhetetlen érdemei voltak Baross Gábor közlekedésügyi miniszternek. Baross az akkori szokás szerint nemcsak a vezetői kinevezésekről, de a segédfogalmazókról, sőt a VIII. fizetési osztályba tartozók kinevezéséről, előléptetéséről is önmaga döntött. Szokás volt az is, hogy a kinevezéseket, a kedvező döntéseket az emberek nagy nyilvánosság előtt megköszönjék.

Baross Gábor, a keresztapa

A postatakarékpénztár tisztikara ma testületileg tisztelgett Baross Gábor közlekedésügyi miniszternél az alkalomból, hogy az intézet személyzeti szervezete véglegesittetett. A tisztikar nevében Handmann Adolf számvevőségi főnök intézett a miniszterhez hosszabb beszédet, melyben köszönetét mondott a miniszternek érdeklődéséért és gondoskodásáért, melyet a postatakarékpénztár iránt kezdettől fogva tanusitott.”

A magasságos hivataloknak szóló köszönésben tehát semmi furcsa nem volt akkoriban. Igaz, az sem volt ritka, hogy ugyanazok a vezetők, akiknek hálálkodni kellett, személyesen járjanak el olyan munkásfórumokra, ahol a takarékosságra igyekeztek felhívni a munkások figyelmét, amint erről a Budapesti Hírlap 1913. január 9.-i száma beszámolt.

köszönő levél 5.jpg

Édesanyám a hozzá intézett részvétteljes sorokat mély alázattal köszöni. Nagy fájdalmára balzsamként hatottak Méltóságod szavai. Alázatos szolgája: Cservenka János s. tiszt

Halász Sándor igazgatása alatt a köszönőkönyv a titkárságon feküdt, és nem porosodott, hanem köszönhetően a korszak lelkiismeretes dolgozóinak, a történelem egy szeletének jól dokumentált kincsestárát hozták létre. Halász 1918-ban bekövetkezett halála után egy ideig Hantos Elemér, nemzetközi hírű közgazdász vette át a postatakarék vezetését. Ők ketten 1917-ben mint bankigazgató, utóbbi mint államtitkár, sikeresen tárgyaltak a postatakarék fizetésemelést követelő díjnokainak sztrájkolóival.

A posta takarékpénztárként 1949 februárjáig működhetett, amikor a Gazdasági Főtanács a pénzintézet felszámolásáról döntött, írja a nemzeti levéltár.

Szerző:

OTPédia

Források:

Magyar Nemzeti Levéltár, Pesti Hírlap (1917. November 4.), Budapesti Hírlap (1913. január 9.)

Érdekesnek találtad? Ha tetszett, nyomj a gombra!

0
Publikálva – 2020.05.14.
Mindennel meg vagyok elégedve, azonnal kérem a panaszkönyvet!
0