Budapest 1873-as megalakulása előtt Buda egy igen “csöndes és meglehetősen elhagyatott” település volt. A várat szőlők és falusias környezet vette körül, ezzel szemben Pesten pezsgett az élet.

A század elején Pestet és Budát csupán egy fahíd kötötte össze, amit telente elbontottak. A fejlődést jelezte, hogy a negyvenes években Pesten két takarékpénztárat is alapítottak. Buda távolról figyelte szomszédja egyre aktívabb pénzügyi és kereskedelmi világát. A Budai Takarékpénztár megalapításának az ötlete Kossuth Lajos későbbi pénzügyi tanácsadójának, az 1844-ben nemesi címet is kapó Wodianer Sámuelnek a fejéből pattant ki.

Ott segítettek, ahol csak tudtak

A Wodianer volt az első zsidó család, amely bárói címet kapott Magyarországon. Sámuelnek, majd fiának, Mórnak elévülhetetlen érdemei voltak a forradalom és szabadságharc pénzügyi és hadi hátterének megteremtésében, és a Budai Takarékpénztár működésében is.

A Budai Takarékpénztár 1846-ban kezdte meg működését. Pénzügyi erejére jellemző, hogy a nyitás után szinte rögtön 100 000 pengő forint kölcsönt nyújtott a Heves Megyei Tiszaszabályozási Társulatnak.

A bank kezdetben egy bérházban működött, de ez a helyiség nem volt arra alkalmas, hogy komolyabb értékeket őrizzenek benne, ezért aranyra, ezüstre és ékszerekre való kölcsönzéssel eleinte a takarékpénztár nem is foglalkozott. A takarékintézet később a Rudas fürdőre néző hajóhíd közelébe tette át a székhelyét.

Magyar bankó, császári mankó

A takarékpénztár fejlődése az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején megtorpant. A márciusi eseményeket a lakosság lelkesedéssel, de pénzügyeit tekintve inkább aggodalommal figyelte. A Budai Takarékpénztárt megrohamozták az ügyfelek, összességében több betétet kellett visszafizetni, mint ahány új betétet nyitottak. Nehézséget okozott az is, hogy az adósok csak akadozva tudták fizetni a kamatokat, mindezek miatt az üzlet gyakorlatilag szünetelt.

A nehézségek ellenére a Budai Takarékpénztár vezetői 10 ezer pengőt adományoztak a nemzetőrség felállítására. A sors fintora, hogy a Budát elfoglaló császári csapatok békében hagyták a pénzintézetet, de a várost 1849-ben visszafoglaló honvédek kifosztották a takarékpénzárat.

Lojalitást vártak el

A szétdobált, megrongált papírokat sikerült rekonstruálni, és újra indult az üzlet. A takarékpénztár még azelőtt, hogy Windischgrätz herczeg betiltotta volna a magyar nyomtatású pénzjegyeket, óvatosságból, több szigorítást is hozott a magyar bankjegyekkel kapcsolatban.

A takarékbank kölcsönért a császári udvarhoz fordult. Bár a pénzt megkapta, de az osztrák bürokrácia finoman szólva sem könnyítette meg a takarékbank életét, ahogy azt tette minden egyes magyar intézménnyel és szervezettel is. A takarékbankot újabb és újabb papírok bemutatására, hiánypótlásokra szólították fel, és egészen 1857-ig elhúzták, hogy megadják az engedélyt a további működésre.

Egy lépés az alagút

A takarékpénztár állami felügyelet alá került, ahogy más magyar pénzintézetek is. A takarékpénztár vezetése csak ezek után térhetett rá egy egyre sürgetőbb probléma megoldására. A Lánchíd 1849-es átadása után a hajóhidat lebontották, a budai takarékpénztár pedig így kiesett pest-budai vérkeringésből. A vezetőség tervbe vette, hogy fiókot létesít Pesten, ez a próbálkozás azonban kudarcba fulladt.

A másik terv a kezdetektől az volt, hogy a Lánchíd környékén egy új székházat építenek. Erre viszont több mint két évtizedet kellett várni. Az alagút melletti telket 1860-ban sikerült megvásárolni, a kétszintes székház tervezésével Ybl Miklóst bízták meg. Az épület a világháborúban megsemmisült, a helyén ma egy szálloda található.

A Budai Takarékpénztárnak a logisztika lett a veszte. A bank betétesei a kezdetektől fogva jellemzően budaiak voltak, a hitelt keresők viszont főleg a pesti oldalról érkeztek. Pesten egymás után alakultak a hitelintézetek, ahova kényelmesebb volt fordulni, mint átmenni Budára. A takarékpénztár ezért 1869-ben összeolvadt a Pest-Budai Fővárosi Takarékpénztár Rt.-vel, a cég neve Egyesült Budapesti Fővárosi Takarékpénztárra változott, a székhely pedig Pest lett.