A pénzhelyettesítő legyőzi az aranyat

Mielőtt rátérnénk a pénzteremtés fogalmának magyarázatára, idézzük fel azt a történelmi „pillanatot”, amikor az arany, illetve nemesfém érmék felett eljárt az idő, és eljött a papírpénz, egészen pontosan a bankjegyek ideje. Ezeket a papíralapú fizetőeszközöket pénzhelyettesítőknek hívjuk, de nevezhetnénk akár arany- vagy ezüsthelyettesítőknek is. Hiszen éppen az volt a funkciójuk, hogy fizikailag „könnyítsenek” a piacon. Ugyanis, ha garantálják nekünk, hogy a papír pénzhelyettesítőket bármikor átválthatjuk nemesfémre, minek küszködjünk a súlyos tallérokkal napi szinten, nem igaz?

A pénzhelyettesítők, kiváltképp a bankjegy megjelenése és elterjedése ugyanakkor felvetett egy logikus kérdést. Azt, hogy ebben az új felállásban,

Vajon melyiküknek van nagyobb befolyása, ármeghatározó szerepe: a nemesfémnek vagy a bankjegynek? A kérdést az idő döntötte el. Kiderült, hogy a pénzhelyettesítő egy idő után átvette a hatalmat, és bár az arany még sokáig a pénzrendszer eleme maradt, az irányítás egyértelműen a bankjegyeké lett.

De miért volt fontos ez az előzmény? A pénzelméleti tudományos kifejezésként használt „pénzteremtés” szó eléggé ellentmondásosan hangzik. A pénz egy nagyon hétköznapi, konkrét funkciókkal bíró eszköz, a teremtés viszont inkább elvont teológiai, vagyis hittudományi kifejezésként hat. A helyzet pikáns, mert kifejezetten a semmiből való teremtés (latinosok kedvéért: creatio ex nihilo) esete áll fenn. A pénzelméleti tétel szerint a jegybank és a kereskedelmi bankok a semmiből teremtik a pénzt. De mégis hogyan kell ezt érteni?

A teremtés: a pénz "ősrobbanása"

A semmi kifejezés alatt ne egy ősrobbanás előtti vagy metafizikai állapotot értsünk. Arról van szó, hogy amint láttuk, a pénz mögött már nem áll ott az arany. A pénzt ma már nem termelik, ami azt jelenti, hogy egy 1000 forintos bankjegy létrehozásához nem kell előbb kibányásznunk, megmunkálnunk és letétbe helyeznünk 1000 Ft értékű aranyat, hanem csak kinyomtatjuk, számlát nyitunk vele. Kérdezhetnénk, hogy mi lesz akkor a fedezete ennek az 1000 forintosnak? Csak úgy lóg a levegőben? A felvetés jogos. A válasz pedig meglepő módon nem is annyira az ezresben keresendő. Inkább abban, hogy mikor és kinek teremtik azt.

A pénzteremtés az a pillanat, amikor magánszemélyként vagy vállalkozásként bemegyünk egy kereskedelmi bankba és hitelt veszünk fel. Ekkor a banknak megvan a lehetősége arra, hogy aranyfedezet nélkül, az ügyfélminősítés után a semmiből kielégítse a pénzigényt. Lássuk, hogyan! A pénzteremtéshez kell egy számla, ahova a bank folyósítja a pénzigényünket. Ezen a számlán a bank elkönyveli, hogy tartozik 1000 Ft-tal (bankpasszíva), mivel ez már az adott ügyfél pénze, amit szabadon elkölthet. Ezzel párhuzamosan természetesen az ügyfél is tartozik a banknak, hiszen a hitelt vissza kell fizetnie, a meghatározott kamattal együtt (aktíva). A bankmérleg ekkor így néz ki:

Aktívák Bank Passzívák

1000 Ft Hitel 1000 Ft Pénz

A pénzteremtés képletét látjuk.

Mi a furcsa ebben? Az, hogy a pénzre, mi felhasználók „aktívaként” tekintünk, tehát olyan vagyonra, amelyre támaszkodhatunk. A pénzteremtő bank pontosan fordítva van ezzel. A pénz passzíva a bank számára: olyan kintlévőség, amit egyszer meg kell majd szüntetnie. Vagyis a pénz egy olyan lyuk a bank falán, amit be kell majd tömni. A lyuk persze tömődik, ahogy az adós fizeti vissza a hitelt. De egy kérdés még hátra van: hogyan és mennyire tömik be ezt a lyukat? Vagyis, hova kerül a pénz, amikor visszatér a bankba? A válasz: a pénz ilyenkor tényleg „visszatér teremtőjéhez”, azaz megsemmisül.

Aktívák Bank Passzívák

1000 Ft-os hitel után járó haszon 0 Ft

A bank pénzteremtési képessége nem jelent hatalmat, mivel nem ura a pénzteremtés folyamatának, csupán eszköze. Amikor tehát a példánkban szereplő ezres visszatér a bankba, betömődik a lyuk a bank falán, de a pénz nem esik be a trezorba, mint az arany, hanem megsemmisül. Persze nem égető kemencébe kerül, könyvelési szempontból tűnik el, illetve a Nemzeti Bank is tárol ilyen „megsemmisült pénzt”, aminek nincs pénz jellege. Mielőtt ez megtörténne, a bank is hozzájut a maga Aktívájához, az egész teremtő-megsemmisítő munka díjához. Összefoglalva: a semmiből teremtett 1000 Ft eltűnt, de a pénz által új dolgok, tervek, hitelek keletkeztek, azaz a pénz növekvő pénzigényt teremtett magának.

Mi akkor ma a pénz?

A pénz sok mindenben változott, kivéve használójában, aki az ember: itt és most. A sok „itt és most” mégis egy kerek történetet ad ki. A pénz története ugyanis összekapcsolódik a döntésekben, vállalkozásokban életre kelt emberi teremtőképességgel. A pénzteremtés és pénzmegsemmisülés egyensúlyban vannak, mégis ahogy dolgozik a pénz, illetve új hiteligényeket teremt, a pénzmennyiség is folyamatosan nő a világban.

Forrás:

Bánfi Tamás