A sorshúzás az emberi kultúrával egyidős. Kezdetben szociális célokat szolgált, de gyorsan felismerték, milyen sok pénzt jelent. A kínai nagy fal és London csatornahálózata is sorsjegybevételből épült.
Lehetetlen lenne felsorolni, mi mindent építettek sorsjegy-bevételekből. A Han-dinasztia idején a kínai nagy falat, Franciaországban a spanyol örökösödési háborút finanszírozták vele. Sorsjegy-bevételből Amerikában kolóniák épültek, és sorsjegyek árából épült a Yale Egyetem is.
Ellesték a játékot
Sorsolásról már a Bibliában írnak, az Iliászban pedig sorsolással döntöttek arról, ki milyen rajthelyről induljon a Trójai háborút lezáró versenyen. Ezek a sorsolások a kiszámíthatatlanság izgalmát hozzák, de távol vannak a nyereményre épített szisztémától.
A Római Birodalomban a város felújítására fordították a bevételt, de főleg előkelőségek vacsoráinak központi eseménye maradt a sorsjáték, amivel az ajándékozást tették izgalmassá. Ezer évvel később az itáliai városállamokban árú sorsjátékok terjedtek el, miután egy-egy kereskedő a nyakán maradt árútól úgy szabadult meg, hogy olcsón, számozott papírjegyeket értékesített, amiket kihúzva, kisorsolta a nyertest.
Az európai sorsjáték központja a Németalföld volt, ahova távoli országokból zarándokoltak vállalkozók, hogy megtanulják a játék csínyját-bínyját.
![the-lottery_-by-william-hogarth-1721-courtesy-of-the-met-museum.jpg](/media/images/the-lottery_-by-william-hogarth-1721-courtesy-.width-500.jpg)
William Hogarth 1721-ben mutatta be a lottó sorsolást végző "szerencsekereket"
Nevek és számok
A kezdetleges sorsjáték egyszerűen nézett ki: a sorsjegyvásárlók nevét berakták egy kosárba. Innen kihúztak egy nevet, majd egy másik kalapból egy nyereményt. Ha nagyon sok sorsjegyet értékesítettek, előfordult, hogy a húzások több hétig is eltartottak. Ez változott meg egy holland szabadalommal a 18. században: a sorsjegyeket az áruk szerint osztályokra osztották, “az egyes osztályok nyereménye előre meghatározott összegű volt”.
A célokból úgy tűnik, hogy általában közösségi, jótékonysági cél miatt tartottak sorsjegyhúzást. Hollandiában árvaház, öregek otthona épült a befolyt összegből, Hamburgban viszont egy új börtön építésére gyűjtöttek az első sorsjátékon 1614-ben.
![the-lottery-ticket-or-the-sunshine-of-hope.jpg](/media/images/the-lottery-ticket-or-the-sunshine-of-hope.width-500.jpg)
Minden szent
A sorsjátékok legnépszerűbb nyereménye viszont a pénz lett. Franciaországban az első három sorsjáték érdektelenségbe fulladt, de XIV. Lajos a saját kezébe vette az ügyet. Szó szerint a saját kezébe. Udvaroncai között 3000 sorsjegyet osztott szét, de a főnyereményt, 100 ezer livre-t ő maga nyerte. Hogy a kínos helyzet, vagy a a királyi nagylelkűség diktálta-e, nem tudni, de a nyereményt visszaadta, és az így a következő sorsjáték alapját növelte.
A piacok rendszeres szereplői a sorsjegy kereskedők voltak, akiket az állam csak azután kezdett üldözni, hogy felismerte a sorsjegyekben lévő pénzügyi potenciált. Meglepő módon az egyház általános szigorúsága ellenére nem tiltotta a sorshúzást, sőt profitált belőle. Templomokat, templomtornyokat építettek, újítottak fel, Hollandiában pedig a nyeremények között megjelent a bűnbocsánat.
![loterie-royale-1681.jpg](/media/images/loterie-royale-1681.width-500.jpg)
Francia királyi lottójáték 1681-ben
Az állam közbelép
Az állami sorsjátékot Franciaországban 1756-ban vezették be, ahova a velencei inkvizíció elől menekülő Casanova menekült, aki meggyőzte a francia kormányt, hogy egy katonai iskola építésének költségeit sorsjátékkal biztosítsa. A projekt sikeres lett, Casanova pedig részesedést kapott.
Angliában számos intézmény, például a British Museum is az állami sorsjátéknak köszönheti létét: erődítmények, kikötők épültek a semmiből, sőt a londoni víz- és csatornahálózatra is sorsjegyekből jött össze a szükséges összeg.
Az Osztrák-Magyar Monarchiában nem sok figyelmet fordítottak a sorsjegyekre, II. Rudolf egyszerűen betiltotta, majd a 18. században Mária Terézia állami monopóliummá tette. Magyarországon csak osztrák sorsjegyek és szám lutri volt forgalomban. A 19. században egyre több jótékonysági sorsjátékot tartottak például ávízkárosultaknak, vagy falusi iskoláknak eszközökre. A Pesti Jótékony Nőegylet és a Vakok Intézete is sorsjáték-bevételből jutott ingatlanhoz.
![Íme egy német nyelvű Habsburg birodalmi sorsjegy. Sokáig mi magyarok is csak ilyennel indulhattunk a szerencsénk után. Ajánlókép](/media/images/sorsjegy_habsburg.2e16d0ba.fill-550x310.jpg)
![Ez már kétnyelvű sorsjáték, ha szerencsések voltunk, a nyereményt Bécsben vehettük át. Ajánlókép](/media/images/sorsjegy_kiegyezes.2e16d0ba.fill-550x310.jpg)
![Érdemes átolvasni a támogatottak listáját. Ajánlókép](/media/images/sorsjegy_lista.2e16d0ba.fill-550x310.jpg)
![A Hadtörténeti Múzeum létrehozását támogató sorsjegy. Ajánlókép](/media/images/sorsjegy_hadtorteneti_muzeum.2e16d0ba.fill-550x310.jpg)
![Csak találgatunk, vajon kitömött vagy élő állatokról lehet szó? Ajánlókép](/media/images/sorsjegy_allatkert.2e16d0ba.fill-550x310.jpg)
![A nemzeti emlékezet is eszközül választotta a sorsjegy-játékot. Ajánlókép](/media/images/sorsjegy_arad.2e16d0ba.fill-550x310.jpg)
![A hiperinfláció alatt egymilliárd koronát vihetett haza a szerencsés nyertes. A szelvény különlegessége, hogy fotót is tartalmaz a támogatott szervezetről, a következő képen megtekinthetjük a nyereményeket. Ajánlókép](/media/images/sorsjegy_mento.2e16d0ba.fill-550x310.jpg)
![Cserkész- és foci felszerelés :) Ajánlókép](/media/images/sorsjegy_mento_nyeremenyek.2e16d0ba.fill-550x310.jpg)
![A nyugdíjas katonatiszteket támogató játék nyereményei. Ajánlókép](/media/images/sorsjegy_nyugdijas_tiszt.2e16d0ba.fill-550x310.jpg)
![A hadirokkantakat, hadiözvegyeket és hadiárvákat támogató sorsjegy-játék nyereményei között hátaslovat, fejős tehenet és ekét is felfedezhetünk. Remélhetőleg, nem városiak nyerték ezeket. Ajánlókép](/media/images/sorsjegy_hadi_nyeremeny.2e16d0ba.fill-550x310.jpg)
![Az állatvédők még ekkoriban az emberrel kampányoltak. Ajánlókép](/media/images/sorsjegy_allatvedok.2e16d0ba.fill-550x310.jpg)
![Az utolsó magyar állami sorsjegy-játékok egyike. Ajánlókép](/media/images/sorsjegy_1949.2e16d0ba.fill-550x310.jpg)
![Azért a KISZ (Kommunista Ifjúsági Szövetség) szervezhetett egy kis sorsjegy-játékot. Ajánlókép](/media/images/sorsjegy_KISZ.2e16d0ba.fill-550x310.jpg)
![A nyeremények pedig nagyon vonzóak voltak. Ajánlókép](/media/images/sorsjegy_KISZ_nyeremenyek.2e16d0ba.fill-550x310.jpg)
![Ennek a BKV udvariassági sorsjegynek ma is lenne aktualitása. Ajánlókép](/media/images/sorsjegy_BKV_1.2e16d0ba.fill-550x310.jpg)
![Jó tanácsok az utazáshoz. Ajánlókép](/media/images/sorsjegy_BKV_2.2e16d0ba.fill-550x310.jpg)
Ráéreztek itthon is
A Budapesti Takarékpénztár 1895-ben egy próba osztálysorsolást tartott, aminek a bevétele a millenniumi kiállításra ment el. A sorsolásnak olyan sikere volt, hogy két évvel később bevezették az osztálysorsjátékot, amire egy magyar és egy strasbourgi cég kapott koncessziót húsz évre úgy, hogy minden második sorsjegy nyer.
1917-ben a magyar állam saját kézbe vette a sorsjáték működtetését. A rendszer 1950-ben szűnt meg, majd néhány év múlva az autónyeremény-betétkönyvek sorsolásával tért vissza.
Érdekesnek találtad? Ha tetszett, nyomj a gombra!
0