A-tól Pénzig

Cikk illusztráció

Egymillió fixszel, az ember nem könnyen viccel

Publikálva – 2021.06.22. Olvasási idő – 5 perc
0

Egymillió forint még ma is mágikus határvonalnak tűnik, de nem elérhetetlen álom. Az első milliók felhalmozásának idején ugyanakkor mesés vagyonnak számított. Kik voltak az első magyar milliomosok?

Magyarországon mindig is voltak gazdagok, de a vagyon évszázadokig a kiterjedt földbirtokokkal jelentett egyet. Ahhoz, hogy igazi milliomosok is megjelenjenek, a bankrendszer megjelenésére és a pénzforgalom fellendülésére volt szükség.

A globális pénzkeringésben az első magyar milliomosok nem rúghattak labdába. Volt persze kivétel, például Wahrmann Mór, aki „vagyonának nagy részét annak köszönheti, hogy kiérczte, kitalálta, miből lehet valamit csinálni. Az amerikai polgárháború folyama alatt - mikor ott minden koczkán volt - bízott az amerikai papírokban és vásárolta azokat”.

Wahrmann nem a leggazdagabb, de a legsikeresebb magyarok közül való, akinek a 19. század második felében a már úgyis milliós vagyonát sikerült megháromszoroznia.

Wahrmann Mór.jpg

Wahrmann Mór (1832-1892)

Kik voltak a leggazdagabbak?

Becslések szerint a 19. század második felében kétszáz magyar milliomos volt, a többségük keresztény, de sokan voltak zsidók és görögök is közöttük.

Az adóbevallások szerint a hetvenes években a legalább 3000 forintot befizetők között találni Esterházy Miklós hercegprímást, Albrecht főherceget, továbbá grófokat, bárókat, de a legtöbb adót nem ők, hanem a legnagyobb fővárosi háztulajdonos, Kasselik építőmester fizette (23 842 forintot), aztán következett Haggenmacher Henrik 17168 forinttal és a Wurm-udvar tulajdonosai 16 162-vel.

Az adózók listája azonban nem adhat pontos képet a valódi vagyonokról, mert a jövedelem nem pedig a vagyon alapján rangsoroltak.

eszterházy család.jpg

Az Eszterházy gyerekek, avagy egy 19. századi milliomos család belülről

Budapest-képarchívum

Amihez nyúlt, arannyá vált

Ha a 19. század második felében az utca emberét megkérdezték volna, hogy ki a leggazdagabb budapesti, a legtöbben Haggenmacher Henriket mondták volna. Haggenmacher reneszánsz ember volt, aki Svájcból telepedett át Magyarországra. Találmánya megreformálta a malomipart, de a Dreher sörgyárból is ő csinált világhírű márkát, és komoly terveket szőtt a fővárosi vízvezetékhálózat kiépítésére is. Befolyását mutatja, hogy egy időszakban Haggenmacher svájci malma magyar konzulátus is volt egyben.

A multimilliomosok között ott találjuk Budapest első főpolgármesterét, a “közszeretetben álló” Ráth Károlyt és családját is.

Az adófizetők rangsoránál pontosabb képet ad az Osztrák-Magyar Bank hitelminősítő listája, ami “többnyire a céggel rendelkező személyeket, illetve vállalkozásaikat minősítette”. Az 1880-as évek “(aktív) milliomosainak listáján a kiegyezés előtti alapítású privát cégek domináltak (...) a meredek ívű felhalmozást mutató cégek több mint fele az ötvenes években regisztráltatta magát”. Pesten ugyanis akkor indult be a vagyonfelhalmozás.

Haggenmacher Henrik sörgyára.jpg

A Haggenmacher sörgyár Budafokon

Sok gyerek között az áfa

Az ennél is régebbi cégek közül csak kevésnek sikerült fennmaradnia, de azért ilyen is volt, és nem is működött sikertelenül. Tömöry Jenő vaskereskedését 1777-ben katolikus nagyapja alapította, és a család neve még Schopper volt. A nevet 1872 után változtatták Tömöryre, hogy nemességet kaptak. Jenő halála után a cég a fiai nevére szállt, akik bár gazdagok maradtak, de vagyonuk már nem érte el az egymillió forintot.

Jálics Ignác nagyapja budai mészárosmester volt, aki 1795-ben nemesi címet kapott. Annak fia, Ferenc András 1828-ban pesti nagykereskedői jogot szerzett. Ignác felesége az előbb említett családból származó Schopper Karolina volt, gyermekeik jól menő bornagykereskedést örököltek.

A magyar milliomosok között persze nagy számban voltak nem budapestiek is, de jellemzően idővel mindenki Budapestre tette át a székhelyét, mint például a horvát származású Lederer testvérek.

schopper vaskereskedés reklám.jpg

A Schopper vaskereskedés hirdetése 1913-ban

Beindult a gazdaság

A kor milliomosai “a vaskereskedőtől a szesziparosig, a földbirtokostól a terménykereskedőig, a nagybérlőtől a bőrgyárosig, a malomtulajdonostól a textilgyárosig, a borkereskedőtől a bankárig a gazdaság számtalan ágazatának tevékenységében” fonódtak össze, és sokan igyekeztek földet is vásárolni, hogy a vagyon meg is maradjon.

Mert a vagyont megtartani, igazi kihívás volt.

Ennél egy fokkal nehezebb pedig a vagyon növelése volt, de az első magyar milliomosok között olyanokat is találunk.

A vagyonduplázók között volt Bischitz Salamon és fia, a Brüll Henrik és fiai, a Krausz Mayer és fiai, a Machlup H. fiai és a Wahrmann és fia. A Bischitz testvérek többek között Esterházy herceg ozorai uradalmát bérelték majdnem 80 éven keresztül.

Akik a hazának is adtak

A meggazdagodás sokak esetében nem öncélú volt, hanem társadalmi felelősséggel járt, mint Bischitz család esetében, ahol Dávid felesége, a vagyonos családból származó Fischer Johanna alapította meg a Pesti Izraelita Nőegyletet. A család 1895-ben hevesi előnévvel nemességet kapott, így az ő unokájuk, Hevesy Lajosként nyert kémiai Nobel-díjat.

Brühl Henrik unokája, Alfréd, pedig az MTK legnagyobb vezetője lett.

Kövér György megállapítása szerint az első milliomosaink többségének a vagyona a gyerekek között felaprózódott, azon vagyonokat pedig, amiket sikerült a 20. századra is átmenteni, ha nem a konkurencia, akkor a világháborúk, az inflációk, a zsidótörvények és államosítások áldozatává váltak.

Szerző:

OTPédia

Források:

A cikk elsősorban Kövér György: A Pesti City öröksége. Banktörténeti tanulmányok - Várostörténeti tanulmányok alapján íródott, Fővárosi Lapok 1871, Pesti hírlap 1879, Pesti Napló, A Hon 1873, Schvarz Gyula: Államintézményeink és a kor igényei, Fővárosi Lapok 1879, Politikai ujdonságok

Érdekesnek találtad? Ha tetszett, nyomj a gombra!

0
Publikálva – 2021.06.22.
Egymillió fixszel, az ember nem könnyen viccel
0