A-tól Pénzig

Cikk illusztráció

Száz éve ha állásba akart kerülni egy fiatal, a miniszternek kellett levelet írnia

Publikálva – 2020.05.13. Olvasási idő – 10 perc
0

Egy karrier ma ismert állomásai, amiken keresztül a pályafutás legelejétől kezdve a csúcsig juthat valaki, megvoltak már 120 éve is, de ahogy ezek a karrierek elkezdődtek, az teljesen máshogyan történt akkoriban. A ranglétrának ma ismert laza képlékenységéhez képest 100 éve kifejezetten szigorú szabályokat kényszerítettek az állami státuszú munkavállalóra. A szigorú szó használata egyáltalán nem túlzás. Ha ugyanis a múlt században valaki feljebb akart lépni a ranglétrán a mindenkori kereskedelmi minisztertől kellett az előléptetést kérnie.

Nagyméltóságú miniszter úr, kegyelmes uram

A Magyar Királyi Postatakarékpénztár kifejezetten nyugdíjas állásnak számított, mivel ott dolgozni hivatalnoki, állami státusznak minősült és állami nyugdíjjal járt, ezért különösen népszerű volt. Egy-egy miniszternek akkoriban rengeteg adminisztrációs teendője akadt, mégsem valószínű, hogy az összes előléptetésért fohászkodó levelet elolvasta volna.

Az OTP Bank Pénzügytörténeti Gyűjtemény három olyan fiatal pályakezdő levelét őrzi, akik viszonylag fiatalon kezdtek a Magyar Királyi Postatakarékpénztárban dolgozni, és hatalmas karriert futottak be. Mindegyikük államszámviteltant tanult, és mind a hárman napi díjnokként kezdték, ami a mai gyakornok státuszának felel meg. A fizetés ebben a csoportban nagyon kevés volt, a fiatalt bármikor kirúghatták, de akkor is ez volt a legjobb referencia. Erre alapozva álltak neki, hogy csodálatos szépírással, az éppen aktuális kereskedelmi miniszternek hajbókolva megírják levelüket sorsuk jobbá fordulása érdekében.

Hank Olivér levele:

Nagyméltóságú Miniszter Úr!

Kegyelmes Uram!

A legmélyebb alázattal bátorkodom Nagyméltóságod elé azon alázatos kérelemmel járulni, miszerint engem a m. kir. postatakarékpénztárnál esetleg üresedésben levő segédtiszti állásra kinevezni méltoztassék.

Kérvényem indoklására mély tisztelettel bátorkodom felemlíteni, hogy már négy éve szolgálok a m. kir. postatakarékpénztárnál, mint napidíjas.

Az A.) alatt csatolt keresztlevelem szerint 25. életévemet betöltöttem s magyar állampolgár vagyok.

A B.) alatti Érettségi Bizonyítvány szerint a dévai m. kir. állami főreáliskolánál az érettségi vizsgálatnak jeles eredménnyel feleltem meg.

Katonai kötelezettségemnek – az egyéves önkéntesi évet kitöltvén – eleget tettem s a C.) alattiból kitűnőleg tartalékos hadnaggyá neveztettem ki, s a cs. és kir. 85. gyalogezredhez oszttattam be.

Végül alázattal megjegyezni bátorkodom, hogy a helybeli kir. m. tudomány-egyetemen az államszámviteltani előadásokra beiratkoztam, s már a folyó tanév végével remélem, abból az előírt vizsgát letehetni.

Alázatos kérelmemet megújítva mély tisztelettel vagyok a Nagyméltóságú Miniszter Úrnak legalázatosabb szolgája,

Hank Olivér

Budapest, 1893. november hó 6-án.

Ajánlókép Ajánlókép Ajánlókép Ajánlókép Ajánlókép
Kattints a fotóra a galéria megtekintéséhez!

Az 1868-as születésű Hank Olivér volt a hármasból a legidősebb, és az ő, a tragikus sorsú Lukács Béla kereskedelmi miniszternek írott levele tűnik a legjobban szerkesztettnek és legpatinásabbnak. Igaz, az ő levele a legkorábbi is. Előbb napidíjasként, majd 1893-ban segédtisztként helyezkedhetett el a postatakarékpénztárban.

A fiatalok előtt is megnyíltak a pozíciók

Hank lassan, de biztosan haladt előre a ranglétrán. Az újabb előreléptetésekre a konzervatív hivatali rendszer szabályai szerint olykor hosszú éveket kellett várnia, és már a karrierlétra alján is sok időt töltött. 49 évesen ért karrierje feléhez, utána viszont megtáltosodott: öt évvel később, 1924-ben Horthy Miklós a postatakarékpénztár ügyvezető igazgatójává nevezte ki.

Karrierutak (státusz/életkor)

Bár még mindent a konzervatív szemlélet uralt, de már repedeztek a falak. Miskolczy Gusztávnak például sokkal gyorsabban sikerült előbbre jutnia, és így már Hanknál húsz évvel fiatalabban középvezetői pozícióba került. Az 1896-ban érettségizett Miskolczy már a következő évben bejelentkezett egy üresedésben lévő segédtiszti állásra.

Miskolczy Gusztáv levele:

Nagyméltóságú Minister Úr,

Kegyelmes Uram!

Alulírott azon alázatos kéréssel járulok nagyméltóságod színe elé, miszerint engem a m. kir. postatakarékpénztárnál üresedésben levő segédtiszti állások egyikére kinevezni méltóztassék.

Kérelmem támogatására bátorkodom a következőket felemlíteni:

a) alatt csatolt érettségi bizonyítvány szerint az 1896ik évben érettségiztem a budapesti ev. Reformált főgymnasiumban;

b) alatt mellékelt születési bizonyítvány szerint 1878 év október hó 16ikán születtem, s így katonai szolgálatot 2 év múlva teszek.

A m. kir. postatakarékpénztárnál 1896 évi július 28ika óta vagyok, mint írnok alkalmazva s a

c) alatt csatolt index tanúsága szerint a királyi magyar tudomány egyetemen a 2 féléves államszámviteltannak 2ik félévét hallgatom s jelen félév végén vizsgázni is fogok.

Alázatos kérésem ismételve vagyok nagyméltóságodnak alázatos szolgája

Miskolczy Gusztáv

Budapest 1897 április 6-án

Valószínűleg ő volt a hármasból a legtehetségesebb, és ez a tehetség szerencsésen éppen akkor bontakozott ki, amikor a fiatalabbak előtt is megnyíltak a vezetői pozíciók. Miskolczy nagyot ugorva már 28 évesen ranglétra közepéig jutott. Karrierje nagyobbik részét magasabb státuszokban töltötte, és 49 évesen vezérigazgató-helyettes lett.

Akit a rokonság repített előre

Hank a Lukácsnak, Miskolczy pedig Dániel Ernő miniszternek írt levelében külön említést tett a katonai szolgálatról, ami fontos szempont volt akkoriban, hiszen a bank nem szerette, ha az alkalmazottait bármi is kiveszi a munkából.

Kicsit kilóg hármójuk közül Kolossváry Miklós, aki igazi nagypályás játékosnak számított”. Az ősi nemesi családból származó fiatalember rendkívül ambiciózus, 17 évesen napidíjas írnok a pénzintézetben, majd kihagyva néhány lépcsőfokot, egyből segédfogalmazónak jelentkezett.

Kolossváry Miklós levele:

Nagyméltóságú Minister Úr!

Kegyelmes Uram!

Mély alázattal folyamodom Nagyméltóságodhoz, hogy az 1909 évi állami költségvetésben a m. kir. posta-takarékpénztárnál rendszeresített két segédfogalmazói állás egyikére alulírottat, - ki a nevezett intézetnél 1904 évi szeptember hó 20-ika óta alkalmazva, a kérdéses állásra a csatolt tudori oklevél szerint képesített vagyok -, kinevezni kegyeskedjék.

Ezen tiszteletteljes kérésem mellett vagyok Nagyméltóságodnak alázatos szolgája

Dr Kolossváry Miklós

postatakptri. napidíjas

Budapest, 1908 december hó 17 én.

A már-már vakmerő előremenetel nemcsak annak volt köszönhető, hogy édesapja komoly befolyással rendelkező belügyminisztériumi miniszteri tanácsos volt, hanem annak is, hogy Kolossváry nővérének apósa a Postatakarékpénztár élén állt. Így Kolossváry 22 évesen előbb segédtiszti, két évvel később pedig már segédfogalmazói állásba jutott. Miskolczynál ugyanez a pozíció 28 évesen nyílt, Hanknál pedig 49 évesen nyílhatott volna meg.

Kolossváry karrierjének gyorsasága mögött ott van a rokoni kapcsolat, de hármuk összehasonlításából az is látszik, hogy a 20. század elején a munkaerőpiacon fiatalítás kezdődött: Hank 54, Miskolczy 44, Kolossváry 39 éves korában lesz ügyvezető igazgató, ami korábban elképzelhetetlen lett volna.

trio.png

Szerző:

OTPédia

Források:

1928. Március 2., Minisztertanácsi jegyzőkönyv, Pesti Hírlap 1907. október 27./Arcanum

Érdekesnek találtad? Ha tetszett, nyomj a gombra!

0
Publikálva – 2020.05.13.
Száz éve ha állásba akart kerülni egy fiatal, a miniszternek kellett levelet írnia
0