A-tól Pénzig

Cikk illusztráció

Amikor bankfiókon át vezetett út a hírnévhez

Publikálva – 2021.06.18. Olvasási idő – 5 perc
0

A művészlét és a pénzintézeti munka első hallásra ellentmondásnak tűnik. Hosszú távon talán az is, de fel tudunk sorolni számos olyan magyar és nemzetközi hírességet, aki bankban kezdte.

Biztosan mindenki tud említeni legalább egy olyan régi magyar filmet, amiben a főszereplő bankpénztárost, tisztviselőt alakít. Nem véletlenül volt kedvelt filmes élethelyzet az ilyen, hiszen a valóságban is gyakran előfordult, hogy valamilyen művész banki dolgozóként kereste a kenyérre valót. A valóság sokszor nyersebb volt, mint a vásznon.

Kevés támogatás

Tamási Áron, az Ábel trilógia szerzője a trianoni döntés után kezdett egy bankban dolgozni, előbb Kolozsváron, majd Brassóban. A fizetés az első világháborút követő események után siralmasak volt, ezért Amerikába ment, hogy megéljen. Az egyik legnagyobb székely magyar író kőművesként kezdte, de általában a második napra már nem hívták be. Ekkor egy nagy fordulattal elhagyta New Yorkot, és egy bankban helyezkedett el.

Tamási kálváriája miatt itthon több barátja is szót emelt, az egyikük szégyennek nevezte, hogy Tamásinak nem tudtak megélhetését biztosító állást találni: Még egy nagybank is “2500 lejt ajánlott fel neki reggeltől estig tartó görnyedezésért.” Ez a “havi kétszáz pengő fixhez” képest fele pénz lehetett.

tamasi áron.jpg

A fiatal Tamási Áron (1897-1966) a Kolozsvári Kereskedelmi Akadémián végzett és bankban kezdett dolgozni előbb Kolozsváron majd Brassóban

Amerikai álom

Chicagóban majd egy nyugat-virginiai kisvárosban is banktisztviselőként dolgozott 130 dollár feletti fizetésért, aminek a feléből kijött a megélhetése.

A magyar irodalom szerencséjére ezáltal lehetővé vált, hogy Tamási szabadidejében azzal foglalkozzon, amihez a legjobban értett, és Amerikából postán küldte haza az írásait.

Illyés Gyula nála sokkal előkelőbb banki pozícióba jutott, az ő érdekében Imrédy Béla pénzügyminiszter járt el, így lett Ilyés a Magyar Nemzeti Bank sajtóreferense 1937-ben. “Hagyták írni, nem sokat ügyködött bankügyekben”, annyi feladata volt, hogy nagyrészt francia nyelvű pénzügyi és gazdasági szaklapokat fordított és kivonatolt a vezetőknek.

illyes gyula.jpg

Illyés Gyula (1902-1983) háromszoros Kossuth-díjas magyar költő, író, műfordító a Magyar Nemzeti Bank alkalmazottja volt sokáig

Családban marad

Éber Antal unokaöccse, az író, műfordító Passuth László 31 éven át dolgozott egy bankban. Ennek a biztos és támogatói banki háttérnek köszönhetően számos országban dolgozhatott kiküldetésen, ahonnan színházi eseményekről, kulturális élményekről küldött hazai tudósításokat, és ahol megtanult olaszul és franciául.

A biztos pénzügyi háttér máshol is indikátora volt egy-egy művész kiteljesedésének. Paul Cézanne édesapja banktulajdonos volt, a Banque Cézanne et Cabassol alapítója, így a család elismert és befolyásos tagjává vált a francia társadalomnak, másrészt anyagi támasza volt a festőnek.

Még mindig a francia festőknél maradva, Gaugain-t a nagybátyja vezette be a pénzvilágba, pár évig a párizsi értéktőzsdén volt bróker, és olyan sikeresen, hogy tisztes vagyonra tett szert. Szintén a nagybácsi hatására már brókerként is festett, illetve kereskedett festményekkel, de amikor egy tőzsdekrach elvitte a vagyonát, "teljes állású", a polgári értékekkel végleg szakító, éhező festő lett.

Paul Gauguin.jpg

Paul Gauguin (1848-1903) önarcképe 1893-ból

Muszájból léptek

Visszatérve a 19. század első felére: T. S. Eliot, irodalmi Nobel-díjas költő nyolc éven át a Lloyds bankban dolgozott a gyarmati és külügyi osztályon. Első komoly visszhangot kapott költeményét, a Puszta országot (The Waste Land, 1922) is a pénzintézet alkalmazottjaként adta ki. Évekkel később egy betegség miatt hagyta ott a társaságot.

Mit ér a költő, ha jól lakott?

T.S. Eliot egyik művész barátjának arra panaszkodott, megbánta, hogy bankba ment dolgozni. A költő meglepő indokokat hozott fel. Először is az volt a baj, hogy túl gyorsan haladt előre a hivatali ranglétrán, és a karrier kilátásai majdhogynem “ragyogóak” voltak. Ráadásul a fizetése révén teljes anyagi biztonságban érezhette magát élete végéig. “Ezek a juttatások rabszolgává tesznek” – fejezte be levelét T.S. Eliot, akit a korban sokan kritizáltak banki munkája miatt. A bankalkalmazotti lét ugyanis szöges ellentétben állt a hagyományos, “igazi”; éhező, fázó, anyagilag kiszolgáltatott költő eszményképével.

P. G. Wodehouse-t, az angol irodalom egyik legkacagtatóbb íróját sem a családi kötelék, hanem a kényszer vitte a Hong Kong és Shanghai Bankhoz (HSBC), miután családja már nem tudta tovább fizetni az iskoláit. Az író két évig egyszerre volt bankár, és írta a prózáit. A gyors sikerek aztán lehetővé tették, hogy otthagyja a bankot.

Ma már elég nehéz elképzelni, hogy egy hírességnek banki állása legyen, de azért akadhatnak, mint például Whoopi Goldberg, aki egy kis ideig bankpénztárosként is dolgozott. És ki tudja?! Meglehet, a következő évtized sztárja már valamelyik bankfiókban dolgozik.

Érdekesnek találtad? Ha tetszett, nyomj a gombra!

0
Publikálva – 2021.06.18.
Amikor bankfiókon át vezetett út a hírnévhez
0